Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-16
12 Illés nyilvánosságot kér Bős ügyében Népszava 2004. április 30. A kormány hozza nyilvánosságra, milyen célok érdekében folytat tárgyalásokat, illetve milyen mandátuma van a BősNagymaros ügyében tárgyaló magyar delegációnak - szólított fel Illés Zoltán. Mint a Fidesz környezetv édelmi politikusa lapunknak elmondta, tavaly év végén megszűnt az Orbánkormánynak a kérdéssel kapcsolatos határozata, és nincs tudomásuk újabb kormányhatározatról, még titkosról sem. Ezért nem tudják, hogy mi a Medgyessykormány célja, stratégiája a tárgy alásokon és általában is kérdés számukra, hogy a delegáció milyen felhatalmazással rendelkezik. Illés ugyanis üdvözölte a megkezdődött magyarszlovák szakértői tárgyalásokat, ám szerinte az eredmények eléréséhez kevés a két környezetvédelmi miniszter jóin dulata. Megjegyezte, hogy a szlovák delegáció egyik vezetője, Dominik Kocinger, Bős szlovák kormánybiztosa ott folytatja, ahol 1999ben abbahagyta; vagyis szorgalmazza az alsó, nagymarosi vízlépcső megépítését, illetve nem veszi figyelembe a magyar fél víz mennyiségre vonatkozó igényét. Illés szerint ugyanakkor a hágai döntés is azt tartalmazza, hogy maradjon meg a status quo, vagyis ne épüljön Nagymaroson újabb erőmű, és a két ország egyezzen meg a vízmegosztásról. A fideszes képviselő szerint a szlovák f él az uniós csatlakozás miatt már csak az időhúzásra játszhat, hiszen mindkét országnak az EU magasabb követelményű környezetvédelmi szempontjainak kell majd megfelelnie. Ez a bősi erőmű ügyében várhatóan a magyar álláspontnak kedvez majd, hiszen uniós sza kértők szerint az ÖregDunába a mai 17 százalék helyett 6566 százalék átlagos vízhozamnak kell jutnia. Továbbá az unióban nincs lehetőség az áram árának állami támogatására, ahogyan ez Bős esetében történik, így a képviselő reményei szerint Szlovákiában i s megszűnik a gazdaságtalan áramtermelés. Illés közölte azt is, amennyiben a szlovák fél nem teljesíti a magyar követelményeket, kész a Európai Unió luxemburgi bíróságához fordulni. vissza Románia kontra Csád: kié a zászló? Magyar Hírlap Online 2004. április 16. Csád az ENSZhez fordult lévén hogy a két állam trikolórja gyakorlatilag ugyanúgy néz ki. A középafrikai ország az ENSZ közbenjárását kéri az ügyben. Úgy vélik, Románia le kell mondj on jelenlegi zászlajáról, mivel annak három színe azonos a csádi zászlón lévőkkel. A probléma természetesen csak azok után merülhetett fel, hogy a 89es forradalom után a román zászlóról lekerült a kommunista jelkép. Szakértők szerint a csádi kék sötét ebb, mint a román, ám Csádot ez nem boldogítja. Azonban Ion Iliescu román elnök sem hajlandó engedni. Az elnök elmondta, hogy országa hivatalos megkeresést nem kapott, így csak a médiából értesültek a helyzetről, de véleményük szerint Csád kérelme többsz örösen megalapozatlan. Egyrészt Csád mindössze 1960 óta független ország, másrészt az 1997es párizsi konvenció értelmében Románia levédette nemzeti jelképeit, amely ellen akkor, a 12 hónapos határidőn belül senki nem emelt kifogást. vissza Készítette: Boér Krisztina, Balogh Zsuzsanna és Csoma Sándorné
