Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-16
9 nem minősítette, mivel még nem kapta meg az önkormányzat erre vonatkozó kérését - írja a pozsonyi Új Szó. vissza Kisebbségek Európája? - Az EUnak is jócskán vannak teendői 2004. április 16., péntek 09:06 Az EU nem igazán figyelt fel az európai romák helyzetére egészen addig, míg a Csehországból és Szlovákiából megindult tömeges migráció nem hozta felszínre ezt a súlyos, elsősorban keleteurópai társadalmi problémát. NagyBritannia például - nem is titkoltan - 100150 ezer roma bevándorlótól való félelmében korlátozta a munkaerő szabad áramlását - mondta SzentIványi István, az SZDSZ EPlistájának jelöltje egy csütörtök es ti budapesti rendezvényen. Mohácsi Viktória ugyancsak SZDSZes képviselőjelölt arra hívta fel a figyelmet, hogy körülbelül 8 millió roma él Európaszerte, mégsem szerepelnek roma nyelvek az Unió hivatalos nyelvei között; van tehát még az EUnak is tenniv alója az esélyegyenlőség, az antidiszkrimináció terén. A Nemzeti Fejlesztési Terv 7,5 milliárd Ftot irányzott elő 2006ig a szegregáció leküzdésének, az integrációs folyamatnak a programjaira, s e keret kétharmada uniós forrás. Az oktatási reform kereté ben, új normatívák bevezetésével felszámolják az általános iskolákban az intézményen belüli szegregációt, és az úgynevezett "Tanodaprogram” segítségével, a roma gyerekek felzárkóztatásával összekapcsolva a szülőket is igyekeznek bevonni a tanulási folyama tba, majd innen továbblépve a felnőttképzési rendszerbe. vissza Fókuszban a közalapítványok - Alkalmas formák a közpénzek pazarlására Világgazdaság [20040416] A kht.k, közalapítványok révén elkenhető az állami feladatv állalás, elfolyhatnak a közpénzek. Most felülvizsgálják szabályozásukat. Kidolgozzák a közfeladatok ellátását leginkább segítő szempontokat, szervezeti formákat. Megkezdődött a közhasznú társaságokra és a közalapítványokra vonatkozó jogszabályok felülvi zsgálata. A közelmúltban megalakult kodifikációs bizottság munkája a közhasznú tevékenységhez fűződő elvárások rögzítésére, illetve olyan szabályozás kidolgozására irányul, melynek révén a közalapítvány és a kht. valóban a közfeladatok ellátását szolgálja. Gadó Gábor, az igazságügyi tárca helyettes államtitkára elmondta: a felülvizsgálat révén dönthető el a két jogintézmény jövőbeni sorsa, hogy szükség vane ilyen szervezeti formákra, és ha igen, mennyiben kívánatos állami alapításuk, működtetésük. Az állam háztartás helyzetének javítását szolgáló intézkedéseket előíró kormányhatározatnak megfelelően górcső alá veszik a Ptk., a közhasznú szervezetekről szóló, s az államháztartási törvények rendelkezéseit. Már az üvegzsebtörvény megalkotásakor felmerült: az állami szervek által létrehozott kht.k és közalapítványok sokszor nem közfeladatot látnak el, vagy az nem igényli e szervezeti formát, tevékenységüket költségvetési szervi keretek között is végezhetnék. Igaz, akkor az államháztartási törvény hatálya alá t artozó, szigorúbb szabályoknak megfelelően kellene gazdálkodniuk. Közhasznú társasági, s közalapítványi formában viszont felhasználhatók az állam feladatvállalásának elkenésére és ekként a közpénzek pazarlására. Az Állami Számvevőszék, amely már korábban javasolta a közalapítványok felülvizsgálatát, átszervezését, arra a megállapításra jutott: azok többsége nem tekinthető civil szervezetnek, alapításuk, finanszírozásuk, jövőjük teljes egészében a kormánytól függ. Rendszerint az állami támogatás továbbelos ztását végzik, a vagyont felélik, vagy igen rossz hatásfokkal működtetik.
