Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-16
6 A német kancellár "történelmileg egyedülálló alkalomnak" nevezte a küszöbönálló bővítést Európa politikai egységének létrehozására. Ebben az interjúban is kiállt azonban a mai tagállamok ama joga mellett, hogy évekre korlátozza a tíz új tagország, köztük Magyarország állampolgárainak szabad munkavál lalását a 15 mostani tagországban. Schröder szerint itt "józan mértékű átmeneti időszakról" van szó, ami alatt a munkaerőpiacok elvégezhetik a szükséges kiigazításokat és alkalmazkodnak a bővítéshez. Emlékeztetett arra, hogy az ilyen átmeneti időket korább an is sikerrel alkalmazták a bővítések utáni első években. A határokon átnyúló bűnözésnek és a nemzetközi terrorizmusnak a bővítés után esetleg fenyegető növekedését illetően a német kancellár utalt az Europol, a közös európai bűnüldöző hatóság kiépít ésére, az európai ügyész tisztségének tervére és arra, hogy nagyot javult a tagállamok nyomozati szervei közti napi együttműködés. A legutóbbi, március csúcsértekezleten pedig újabb intézkedéseket fogadtak el a terrorizmus leküzdésére az állam- és kormányf ők Brüsszelben. vissza +++ klb/kut 12.00 LMT 150404 2960 BP0213 2 230 MTIk1064 Verheugen szerint a vártnál kisebb lelkesedés kíséri az EUbővítést kod: eu/NKSZ fk: CZ ld: Prága 2004. április 15., csütörtö k (MTI) - Bár a vártnál kisebb lelkesedés kíséri az Európai Unió kibővítését, vitathatatlan tény, hogy hatalmas előrelépésről van szó az európai béke, stabilitás, biztonság és jólét terén - állítja Günter Verheugen, az EU bővítési biztosa abban az interjúb an, amelyet csütörtökön hozott nyilvánosságra a cseh CTK hírügynökség. "Az utolsó heteket arra kell felhasználnunk, hogy megmagyarázzuk az embereknek: a bővítést kísérő problémák ugyan reálisak, az aggodalmak megalapozottak, de nincsenek összefüggésben az integrációval. Annak a folyamatnak a következményei, hogy 1989ben Európában lehullott a vasfüggöny. S nem szabadna megfeledkeznünk arról, hogy akkor milyen boldogok voltunk mindnyájan" - jelentette ki Verheugen. "Az európaiak szeretik igen gyorsan elfelejteni, hogy mit is értünk el. A bővítés, amelyre most sor kerül, a II. világháború utáni időszak legjelentősebb politikai eseménye. Hozzájárul azon rendkívül hatalmas terület békéjének, stabilitásának és biztonságának a megalapozásához, amely a Balt itengertől egészen a Feketetengerig terjed. A felmerült problémák az esemény jelentőségéhez képest másodlagosak. Ezért arra kérem a jelenlegi tagországok, illetve a csatlakozó országok politikusait, hogy éppen ezeket az alapvető dolgokat magyarázzák el a z embereknek" - fejtette ki a bővítési biztos. Megjegyezte: a csatlakozó országokból egyre erőteljesebben hallatszó nacionalista és populista hangok gondokat okoznak neki. Arra a kérdésre, hogy egyaránt halle ilyen hangokat lengyel, szlovák, magyar és cseh politikai körökben is, Verheugen igennel válaszolt. "A közeljövőben ez probléma lehet" - jegyezte meg. Hozzátette, hogy az ilyen hangok magyarázatát a fiatal demokráciák éretlenségében látja. Példaként kifejtette, hogy az utóbbi évtizedben csak C sehországban és Szlovákiában tudott talpon maradni egy kormányerő két kormányzati cikluson keresztül, a kormányok általában csak egy időszakot bírnak ki, gyengék, és helyzetük bizonytalan. Verheugen ugyanakkor leszögezte: a csatlakozó országok politikai el itjeitől - kormányok, parlamentek, politikai pártok - elvárható, hogy az eddiginél aktívabban népszerűsítsék az Európai Uniót. vissza +++ kit/kjk/kmj 13.47 LMT 150404 2586 Aradon kész a talapzat NSZ • 2004. április 16. • Szerző: Tibori Szabó Zoltán, Kolozsvári tudósítónktól Aradon az utolsó gránitlapok is felkerültek a Szabadságszoborcsoport talapzatára. A következő napokban az emlékmű helyreállításával megbízott szakemberek megkezdik a szobor alakjainak átszállítását a helyi minorita rendház udvaráról a Tűzoltó térre. A szoborcsoport újraállítása elé az utolsó pillanatban kívánt akadályt gördíteni a szélsőséges NagyRománia Párt, amely demokrata és liberális segédlettel ún. egyszerű bizalmatlansági indítványt nyújto tt be a román szenátusban. A Corneliu Vadim Tudor pártja által beterjesztett indítványt – amely „Románia területén nincs mit keresnie annak a szobornak, amely a 40 ezer román meggyilkolásáért felelős 13 magyar tábornokról
