Reggeli Sajtófigyelő, 2004. április - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-04-15
13 Hogy a Vatikánról ne is beszéljünk. vissza Portörlés – Kormánygondok Szlovéniában HVG 2004. április 15. Szerző: Vass Péter Kisebbfajta kormányválsághoz - miniszterek lemondásához és egy párt koalícióból való kiválásához - vezetett Szlovéniában egy minapi népszavazás, melyet a balkáni háború idején az országban élt horvát, szerb, bosnyák és albán kisebbséget ért jogfosztás ügyében tartottak. Kínos incidens történt nemrég Ljubljanában: globalizációellenes aktivisták festékpatronokkal dobálták meg a Világbank elnökét, James Wolfensohnt, aki éppen ünnepi hangulatban távozott egy fogadásról, ahol Szlovénia érde meit méltatta. Az 1991es füg getlenné válása után két évvel a Világbank tagjai közé lépett Szlovénia ugyanis az egykori szocialista országok közül elsőként emelkedett kedvezményezetti státusból a donor államok sorába. Anton Rop kormányfő alig győzött bocsánatot kérni a nemzetközi pénz ügyi világ egyik legtekintélyesebb személyiségétől, ám nyomban hozzá is tette: az eset jól példázza, milyen stabil a demokrácia Szlovéniában. Éppen a demokrácia stabilitását kérte viszont számon nem sokkal később több vezető értelmiségi Ljubljanában, miu tán egy április elején tartott népszavazáson a résztvevők elutasították mintegy 18 ezer, Szlovéniában élő horvát, szerb és bosnyák jogainak helyreállítását. A referendumot az ellenzéki nacionalisták - a Szlovén Demokrata Párt (SDS) és az Új Szlovénia (NSi) párt - erőltették ki, miután a kormány úgy döntött, törvénymódosítással teszi lehetővé a balkáni háború idején állampolgárságukat vesztett személyeknek, hogy megszerezzék a szlovén állampolgárságot. Automatikusan megkapta az állampolgárságot ugyanis a f üggetlenség 1991es kikiáltásakor a szlovén származású lakosság, a kisebbségieknek viszont külön kérvényben kellett folyamodniuk érte. Ha ezt valaki egy éven belül nem tette meg, törölték a nyilvántartásból. Az ily módon „kitörölteknek" elnevezett személye k ezzel számos jogukat elveszítették, így például nem részesülhettek egészségügyi ellátásban, nyugdíjat sem kaphattak, és munkához is nehezebben juthattak. Sokan azért nem jelentkeztek az állampolgárságért, mert nem bíztak a Jugoszláviából kiszakadt kis ál lam tartós életképességében, mások - főként az egykori jugoszláv hadsereg tagjai - retorzióktól tartottak, de sokan voltak olyanok is, akik egyszerűen nem értesültek a felhívásról. A kitöröltek - akiknek számát akkoriban 130 ezerre tették - közül azóta s okan elhagyták Szlovéniát, ám az országban maradt mintegy 20 ezer személy jogi státusa rendezetlen. A helyzet tisztázását a kormány időközben többször is megkísérelte, 1999ben például törvény született arról, hogy aki 1990. december 23án Szlovénia terüle tén élt, az állandó lakhatási engedélyért folyamodhat. Az alkotmánybíróság azonban tavaly alkotmányellenesnek találta az 1999es törvény egyes rendelkezéseit, és elrendelte a kitöröltek állampolgári jogainak helyreállítását. Az ellenzék szerint viszont a k itöröltek semmilyen kárt nem szenvedtek, és státusuk is rendezett: állandó lakhellyel rendelkező külföldiek. Az ellenzéket, vélik politikai elemzők, nem is annyira a referendum tárgya érdekelte, mint inkább az, hogy kormányellenes demonstrációra trombitá lja össze híveit néhány héttel az európai parlamenti és pár hónappal az őszi parlamenti választások előtt. A kormánytagok, élükön a miniszterelnökkel, továbbá az ország neves politikai és közéleti személyiségei, így Janez Drnovsek államfő is a nacionalista és idegengyűlölő szemléletből eredő népszavazás bojkottjára szólították fel a lakosságot. A népszavazáson végül mindössze a jogosultak 31 százaléka vett részt, közülük azonban 94 százalék a jogok megtagadására voksolt. Az ellenzék győzelemről beszélt, a k ormány pedig - jóllehet csak véleményformáló referendumról volt szó - kisebbfajta válságba sodródott. Rop miniszterelnök ugyanis lényegében kizárta a kormányból a konzervatív Szlovén Néppártot (SLS), miután az a koalíció ellen szavazott a Rado Bohinc bel ügyminiszter visszahívásáról tartott, az ellenzék által
