Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-05
13 A Pénzügyminisztérium számításai szerint a magyarországi nemzeti kisebbségek évente mintegy 14 milliárd forintot kapnak a legkülönfélébb jogcímeken. Ha ez igaz, akkor a "kakukktojások" – azok, akik a liberális törvényt kihasználva eddig anélkül jutottak be a kisebbségi önkormányzatokba, hogy nem is tartoznak a közösséghez – ennek az össz egnek a harminc százalékához, több mint négymilliárd forinthoz jutottak hozzá. Az országos kisebbségi önkormányzatok szerint ugyanis ilyen arányban juthattak be 2002ben magyarok a kisebbségi testületekbe. Hogy ez a gyakorlat megváltozzon, előbb az alkotmányt kellett módosítani. 2002 decemberéig a kisebbségi önkormányzatok megválasztása minden magyar állampolgár alapjoga volt. Akkor azonban az alkotmányt úgy módosították, hogy a kisebbségi önkormányzatokat m aguk a kisebbségek hozzák létre. Erre rímel a kisebbségi törvény módosítása, amelynek tervezetét a kormány szerdán fogadta el. Legfontosabb célja a "kakukktojások" kiszűrése. A hosszas egyeztetés után elfogadott törvénytervezet azonban számos adatvédelmi és emberjogi kérdést is felvet. Nem véletlen, hogy a kisebbségi ombudsman, az adatvédelmi biztos, maguk az országos kisebbségi önkormányzatok és a négy parlamenti párt is többször egyeztetett a szövegtervezetről. Az ördög ugyanis a részletekben rejlik. A lapunk által megkérdezett kulcsszereplők, Heizel Antal, a Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatalának elnöke, Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman, Péterfalvi Attila adatvédelmi ombudsman és Ficzere Lajos, az Országos Választási Bizottság elnöke a mostani s zöveget elfogadhatónak tartja. A törvénytervezet szerint az országos kisebbségi önkormányzatok kapnák meg azt a jogot, hogy kijelöljék a településeket, amelyeken egyáltalán tudnak kisebbségiekről. Ezeken a helyeken az országos önkormányzatok háromtagú névj egyzékbizottságot jelölnek ki. Aki úgy érzi, hogy valamelyik kisebbséghez tartozik, az a megadott időben egy kitöltött kérdőívvel megjelenik a testület előtt. A papíron személyi adatai mellett nyilatkoznia kell arról, ismerie a kisebbség nyelvét, kultúráj át, hagyományait, végeze valamilyen társadalmi tevékenységet a kisebbséghez kapcsolódóan. Heizel Antal szerint nagy vita volt arról, hogy a nyelvhasználat kötelező kritériummá váljone, de végül nem vált azzá, hiszen a magyarországi cigányság hetven száza léka csak magyarul beszél. Létrejön a kisebbségi névjegyzék, és ha valakit erre felvesznek, erről értesítést kap. Ha kifogásolja, hogy nem ismerték el a kisebbség tagjaként, a bírósághoz fordulhat jogorvoslatért. A választás napja a 2006os önkormányzati választások napja lesz. Településenként és kisebbségenként egy kisebbségi szavazóhelyiséget hoznak létre. Így az önkormányzati választás szavazatszedő bizottsága előtt, amely másik helyiségben működik, nem derül majd ki, ki tartozik egy kisebbséghez. A tö rvénytervezetet ismertetve Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman azt is elmondta, hogy a tervek szerint megszűnik az elektori rendszer, és az országos kisebbségi önkormányzatokat közvetlenül, listákkal választják majd meg. Ez Ficzere Lajos szerint is jó meg oldás, elkerülhetők a korábban tapasztalt botrányos jelenetek. Az adatvédelmi ombudsman, Péterfalvi Attila folyamatosan egyeztetett a törvény tervezőivel. Mint mondja, a legtöbb adatvédelmi aggályt sikerült eloszlatni. Arra hívja fel a figyelmet, hogy a k isebbségi névjegyzéket nem függesztik majd ki, nem állami szerv állítja össze, és nem az állami szervek, hanem maguk a kisebbségek tárolják a kisebbségi önkormányzatok páncélszekrényeiben. Az ugyanis, hogy valaki egy kisebbséghez tartozik, érzékeny adat. A listákat az összes többi választási irattal együtt a szavazást követő kilencven napon belül megsemmisítik. Utóbbi – mint Heizel Antal mondja – fontos volt a kisebbségek fenntartásai miatt, igaz, ezzel a kisebbségek azt is vállalták, hogy időközi kisebbség i választások a jövőben nem lesznek. Háromhavonta ugyanis nem lehet névjegyzékeket összeállítani. A Nemzeti és Etnikai Kisebbségek Hivatala most modellezni fogja a törvénytervezetet, ha kell, szituációs játékokkal. A törvénymódosításhoz kétharmados többsé g kell. Meglesz a kétharmad Tabajdi Csaba (MSZP): Nincs semmiféle alapja az esetleges adatvédelmi aggályoknak. Az MSZP támogatja a kisebbségi törvény módosítását. Szászfalvi László (MDF): Támogatjuk a regisztrációt, sőt mi még szigorítanánk is. Fodor Gábor (SZDSZ): Mi ugyan nem lelkesedünk regisztrációs listáért, de hajlandók vagyunk elfogadni bizonyos garanciákkal. Hargitai János (Fidesz): A Fidesz nem tiltakozik a névjegyzék ellen. Nem kizárt, hogy lesznek módosító javaslatok, de azok nem fogják meg borítani a törvényt.
