Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-04
8 a miniszte relnökjelölt javaslatot tett Koszovó kantonokra vagy entitásokra való felosztására, biztosítandó a koszovói szerbeknek a területi és perszonális kisebbségi autonómiát. Bírálatokat váltott ki Hágában Kostunicának az a kijelentése is, amely szerint a Nemzet közi Törvényszék (NT) vádlottjai felett Szerbiában kell ítélkezni. Brüsszel és Washington határozott követelése ellenére a politikus nem tett ígéretet arra, hogy kormánya kiadja a szökésben lévő 15 feltételezett háborús bűnöst, beleértve négy katona- és re ndőrtábornokot. A kétnapos vita során az ellenzéki Szerb Radikális Párt (SRS) és az Demokrata Párt (DS) élesen bírálta Kostunica expozéját. Boris Tadic, az eddigi legnagyobb kormánypárt, a DS elnöke közölte, hogy a Kostunicakabinet nem lesz reformpárt i, mert nincs világos gazdaságpolitikai koncepciója. Tomislav Nikolic, az SRS alelnöke azt hangoztatta, hogy a miniszterelnök általánosságokban beszélt, s nem adott konkrét választ az országot sújtó komoly gondokra és a megoldatlan problémákra. Közvetl enül a kormány megválasztása előtt Kostunica azt hangoztatta, hogy a társadalom annyira demokratikus, mint amennyi demokrácia van a törvényhozásban. Szerinte már a parlamenti vita is arról tanúskodott, hogy jelentős mértékben javult a helyzet a parlamentbe n, s az előző törvényhozással szemben a mostaniban nincsenek kételyek afelől, hogy ki képviselő és ki nem. A kormány megválasztása után lemondott a parlamenti elnöki tisztéről Dragan Marsicanin, a Kostunica vezette Szerbiai Demokrata Párt alelnöke, aki az új kormányban a gazdasági minisztériumot fogja vezetni. A koalíciós megállapodással összhangban a parlament várhatóan Predrag Markovicot, a második legnagyobb kormánypárt, a G17 Plus politikusát fogja megválasztani a törvényhozás elnökévé. vissza +++ kpj/kkn 18.14 LMT 030304 3558 BP0488 4 130 MTIb2040 Kovács László a magyar külpolitika prioritásairól kod: BELP fk: HU ld: Budapest, 2004. március 3., szerda (MTI) - A magyar külpolitika jelenlegi prioritás ai: érdekeink érvényesítése az euroatlanti szövetségeken belül, a szomszédságpolitika és a határon túli magyarság támogatása - mondta Kovács László külügyminiszter, az MSZP elnöke szerdán Budapesten. Magyarország abban érdekelt, hogy az unión belül az országok egyenrangúak legyenek, hogy ne alakuljon ki kétsebességű Európa, hogy a kisebbségi jogok kerüljenek előtérbe, illetve az, hogy az unió közös kül, biztonság- és védelempolitikája ne ártson a transzatlanti kapcsolatoknak - mondta Kovács László a Ku lcskérdések című sorozat keretében elhangzott előadásában. Érdekeinket az unión belül leginkább ad hoc koalíciók segítségével tudjuk érvényesíteni - tette hozzá. Mint mondta, az országok egyenrangúsága azért fontos, mert ha különbségeket tennének, Magyarország egyik összehasonlításban sem lenne "a mezőny preferált felében". Ezért is ragaszkodtunk az egy ország, egy biztos elvéhez - tette hozzá. A külügyminiszter elmondta: Magyarország szomszédságpolitikája hajszálpontosan illik bele az unió kö zös külpolitikájának "szélesebb Európa" nevű irányába, amelynek lényege, hogy az uniót baráti országok vegyék körül. A külügyminiszter hangsúlyozta: a Medgyessykormány külpolitikájának fontos eredménye a státusztörvény kedvezménytörvénnyé való szelíd ítése, amely így mind a szomszédos országok, mind az Európai Unió számára elfogadhatóvá vált. Kiemelte: a határon túli magyarság domináns vezetői szerint is többet ér a kedvezménytörvény ebben a formájában: megfogalmazása nem irritál egyetlen szomszédo s országot sem, a kedvezményeket viszont megkapják. A székelyföldi autonómiával kapcsolatos újságírói kérdésre Kovács László azt válaszolta: az autonómia jó, támogatható dolog, ám erőszakos formában nem az. Mint mondta, azzal a "hangzatos, radikális p olitikával", amelyet az RMDSZszel szemben képviselnek egyes szervezetek, nem lehet eredményeket elérni. Mint mondta, a Medgyessykormány "elég lehangoló" külpolitikai örökséget vett át elődjétől, ám a megromlott viszonyokat mára sikerült rendezni. Örököltük a visegrádi négyekkel kapcsolatos zavarokat, az Egyesült Államok megingott bizalmát, a NATO elégedetlenségét, az EU sértődöttségét, "a nulla fokra lehűlt magyarorosz kapcsolatokat" és "egy
