Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-03
5 ország 2007ben 3,1 milliárd eurót kapna, az összeg évente növekedve 2013ra 3,9 milliárd eurót tenne ki. A jelenlegi ciklus végére, 2006ban 1,6 milliárd euróhoz jut Magyarország. vissza Magánutak diplomataútlevéllel Népszabadság • 2004. március 3. • Szerző: D. A. A magyar külügyminiszter megbízottjának tekintem magam, függetlenül attól, hogy az illetőt Martonyi Jánosnak vagy Kovács Lászlónak hívják – nyilatkozta lapunknak Veress László. A diplomataútlevéllel sosem élt vissza, azt mindig a határon túli magyar ügyekben, a szomszédos országokba tett utazásai során használta fel azért, hogy gyorsan és akadálymentes átkelhessen, a sokszor túlzsúfolt h atárátkelőkön – állította. Esete jól kifejezi a diplomataútlevelek körüli visszás helyzetet. Veress – aki a múlt hét végén Borsnál a román határőrök által feltartóztatott és a Romániába való belépéstől eltiltott Bayer Zsolt publicista útitársa volt – úgy véli: nem sértett meg semmilyen hazai jogszabályt a diplomataútlevél használatával. Mint lapunk érdeklődésére elmondta, az okmányt még 1999ben kérelmezte az akkori külügyminisztertől, amit Martonyi a törvényi keretekben megszabott ún. személyes hatáskör ben biztosította is részére. A diplomataútlevél kiadása közel egybeesett azzal, hogy Veress az Illyés Közalapítvány (IKA) igazgatói posztjára került, ahonnan 2003 márciusában közös megegyezéssel távozott. – Martonyi urat a külügyminiszteri poszton követő Kovács László sem a 2002es kormányváltást követően, sem az IKAmegbízatás megszűnte után nem közölte velem, hogy már nem tekint külügyminiszteri megbízottnak, s nem szólított fel arra sem, hogy adjam le a diplomataútlevelem. Ha kaptam volna ilyen felszól ítást, annak eleget tettem volna – mondta Veress arra a kérdésünkre, hogy a kormányváltást nem tekintettee elegendő indoknak a különleges úti okmány visszaszolgáltatására. Veress a diplomataútlevelet egyébként az IKAtól való távozása óta is használta. Olyan utakhoz, amelyeket határon túli magyar ügyek érdekében tett – magánemberként, nem pedig párt- vagy intézményi felhatalmazással. A különleges úti okmány érvényessége ugyan lejár az idén ősszel, a jelenlegi külügyminisztertől azonban hosszabbítást fog kérni. Amit szerinte az is indokol, hogy március elsejétől a Duna TV kuratóriumi tagja lett. vissza Román közlés Bayer kitiltásáról - Miről döntöttek januárban a Román Legfelső Védelmi Tanács ülésén? Népszabadság • 2004. márc ius 3. „Bukarest nem kívánatos személynek nyilváníthatja azokat a külföldieket, akik az etnikai alapú autonómia mellett foglalnak állást.” Adrian Nastase román kormányfő januári nyilatkozata akkoriban nem keltett különösebb feltűnést, beleillett abba az é les retorikába, amellyel a román politikai elit – Ion Iliescu államfővel az élén – elvetette, „antidemokratikusnak és Európaellenesnek” nevezte a Székelyföld autonómiájának kérdését. Jó egy hónnappal a kérdéses nyilatkozat után kiderült, hogy Nastase sz avai nemcsak üres fenyegetőzésnek bizonyultak. A Székelyföld autonómiáját írásaiban és erdélyi fórumokon felszólalásaiban igen markánsan támogató Bayer Zsoltot, a Magyar Nemzet publicistáját Borsnál a román határőrök nem engedték beutazni Romániába arra hi vatkozva, hogy az újságíró „tiltólistán” szerepel. A román külügyi szóvivő ugyan hétfőn azt ígérte, hogy még aznap nyilvánosságra hozzák a Bayer elleni intézkedés okát, ez mindeddig nem történt meg. S mint a bukaresti liberális napilap, a Ziua írta: sem a bukaresti, sem a budapesti hatóságok nem igyekeznek fényt deríteni az újságíró kitiltásának okára. A Bayerügy több szempontból is kínos Bukarest számára. Egyrészt a Ceausescurendszer szellemét idézi vissza, amikor a kommunista rezsimet bíráló újságíróka t „feketelistázták”. Másrészt ismét ráirányítja a figyelmet Románia jogállamisági deficitjére, amelyre hivatkozva Európa Parl amenti képviselők néhány hete
