Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-31
17 Kormányválság közepette lép az Európai Unióba Lengyelország, s az már biztos, hogy május 2án távozik a 2001ben hivatalba lépett Leszek Miller miniszterelnök. A lengyel kormányfő népszerűsége mélypontra süllyedt, a kormány bukásához hozzájárultak a sorozatos botrányok, korrupciós vádak, az elhalogatott megszorító intézkedéseke. A kormányzó Demokratikus Baloldali Szövetség (SLD) széthullott, a pártkoalíció jelenleg a lengyel választók kevesebb m int tíz százalékának támogatottságát élvezi. Marek Borowski szejmelnök vezetésével új baloldali párt alakult, a Lengyelország Szociáldemokráciája (SDPL) nevű új tömörülésre máris a szavazók 18 százaléka voksolna a felmérések szerint. Alekszander Kwasniews ki köztársasági elnök Marek Belka volt pénzügyminisztert jelölné Miller utódául, ám kérdéses, hogy a jelenleg Irakban dolgozó tekintélyes balliberális közgazdász mögött sikerüle kormányzásképes koalíciós többséget felsorakoztatni. Ha ez nem jön össze, vár hatóan augusztusban előrehozott választásokat kell kiírni Lengyelországban. Lettország Nem stabil a lett miniszterelnök, Indulis Emsis helyzete sem. Elődje, Einars Repse nemrégiben lemondott, miután a köztisztviselői bérek kérdésében összekülönbözött a p arlamenti többséggel. A bukásához vezető végső lökést az adta, hogy az Andris Skete volt miniszterelnök vezette párt kivált a kormányból, s így az kisebbségbe került. A személyi változással azonban nem oldódott meg a válság. A Zöldek Pártját irányító Emsis ugyanis kisebbségi kormány élén áll és bármikor megbukhat. Repse pártja ugyanis nem kíván belépni az új kormányba, ahogy elzárkózik e lépéstől egy másik jelentős parlamenti erő is. Hajlandó viszont a koalíció támogatására egy baloldali párt, mivel abból k iszorultak azok a jobboldali nacionalisták, akik eddig e támogatás akadályát képezték. Akárhogy alakul is a helyzet, még feltehetően sok gondja lesz Vaira VikeFreiberga államelnökasszonynak, amíg stabil kormány alakul Lettországban. A balti állam belpoli tikai viharai mögött - ahogy a litván bajok mögött is - sok politikai elemző a befolyása visszaszerzésén fáradozó Moszkva kezét látja. Litvánia Nem valószínű, hogy tisztségében éri a május elsejei csatlakozás Rolandas Paksas litván elnököt, akit esküsze géssel és alkotmánysértéssel vádolnak, továbbá azzal, hogy olyan embereket engedett a közelébe, akik kapcsolatban állnak az orosz titkosszolgálattal és az alvilággal. Paksas a hatalmas botrány ellenére sem hajlandó lemondani, jóllehet elvesztette korábban jelentős népszerűségét és a baloldali Algirdas Brazauskas miniszterelnök támogatását. Március első felében hivatalos meghallgatások kezdődtek az ügyben, amelybe bekapcsolódik az alkotmánybíróság is. A lemondatás folyamata április második felében vezethet e redményre. Ehhez azonban szükség van a parlamenti pártok megfelelő arányú támogatására is. Ha Brazauskas miniszterelnök nem tudja megszerezni ezt a támogatást, akkor az ő tisztsége is veszélybe kerülhet. Könnyen meglehet azonban, hogy váltás következik be a kormányfői poszton akkor is, ha Brazauskas fáradozásai sikerel járnak. Akkor ugyanis elképzelhető, hogy ő pályázza meg az elnöki tisztséget. Málta A máltai belpolitika két főszereplője, a jobboldali liberális Nemzeti Párt és a baloldali Munkáspárt közü l jelenleg szilárdan az előbbi van hatalmon. A Nemzeti Párt adja a miniszterelnököt is Lawrence Gonzi személyében. A két poltikai erő között számtalan kérdésben van nézeteltérés, ezek közül manapság a legnagyobb vihart az kavarja, ki legyen a Földközi teng eri szigetország következő elnöke. A jelenlegi államfő, Guido de Marco professzor tisztsége április negyedikén ugyanis lejár. A kormányon lévő Nemzeti Párt Eddie Fenech Adami volt miniszterelnököt javasolja a posztra, ezt azonban ellenzi az ellenzéki Málta i Munkáspárt. E baloldali politikai erő feje, Alfred Sant volt kormányfő, egy beszédében azt hangoztatta, hogy Adami személye meg fogja osztani a máltai társadalmat, ezért a Munkáspárt nem fogja megszavazni elnökségét. Vitázik a két párt még azon is, mire költsenek többet: a függetlenségi évforduló vagy az EUcsatlakozás megünneplésére. A kormánypárt az utóbbira, az EUellenes ellenzék az előbbire áldozna többet. Szlovákia
