Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-31
15 Állampolgári jog a p olgári engedetlenség Népszava 2004. március 31. Egymillió dollárra vagyis több mint 200 millió forintra perli a román államot Bayer Zsolt, a Magyar Nemzet című napilap főmunkatársa. A Népszava értesülése szerint a Bukarestben ma induló perben a közíró azé rt kér kártérítést, mert "közvetve veszélyes bűnözővé minősítették" a román hatóságok, amikor február végén kitiltották az országból. Ioan Rus belügyminiszter egy a kitiltás indokairól faggatódzó interpellációra azt válaszolta, hogy az államtitok. Utalt ar ra, hogy hírszerző szolgálati jelzések alapozták meg a döntést. Az interpellációra azt követően került sor, hogy Calin Fabian, Románia budapesti nagykövete két hete levélben értesítette Bayert: polgári engedetlenségre uszító tevékenysége miatt 90 napra kit iltották Románia területéről. Fabian levelében Bayernek azt írta, hogy "az önnel szembeni intézkedés nem a témának, hanem a nyilvános romániai rendezvényeken való felvetési módjának következménye". Kizárólag az államtól függ, hogyan reagál arra, ha polgá ri engedetlenségből megsértik a törvényeket. E sajátosan kezelendő intézmény "alkalmazása" során az állam épp úgy élhet büntetőjogi lehetőségeivel, mint ahogy ettől el is tekinthet - fogalmazott lapunknak Szilágyi Péter, az ELTE Állam- és Jogelméleti Tansz ékének vezetője. A professzor szerint a polgári engedetlenséget az különbözteti meg a felkeléstől, forradalomtól, hogy nem a fenálló rend megváltoztatására törekszik, hanem csak egyetlen intézkedés elleni tiltakozás. Ennek során a polgári engedetlenség rés ztvevői úgy szegülnek szembe a törvényekkel, hogy közben nem alkalmaznak erőszakot, s vállalják a tettük miatti joghátrányokat, amelyek bírságtól a rövidebb idejű börtönbünetésig terjedhetnek. A legismertebb magyar polgári engedetlenség, az 1990es taxisbl okád résztvevői utólag mentességet kaptak a büntetőjogi hátrányok alól. Az általunk megkeresett jogászok elzárkóztak attól, hogy Bayer Zsolt kitiltását jogi szempontból minősítsék. Ugyanakkor utaltak arra, hogy az állam a legtöbb országban kevesebb jogot biztosít egy külföldinek, mint saját polgárának. S kevesebbet is tűr el a külfölditől. Szinte minden ország törvénye lehetőséget biztosít arra, hogy távol tartsák az általuk nem kívánatos személyeket. Ezt szolgálja például a vízumrendszer. Sok országban má r az is elegendő a beutazás megtagadásához, ha a külföldinek kevés a pénze. De az Amerikai Egyesült Államokban néhány hete egy ismert kubai művész beutazását tagadták meg, mert a zenész éneklésével szerintük a kommunista Kuba fennmaradását segítette elő - ez pedig sérti az USA érdekeit. A külföldiek Magyarországon sem tehetnek meg bármit, derül ki a külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról az Orbánkabinet idején elfogadott törvényből. A törvény szerint a külföldi a magyarországi tartózkodása alatt köte les a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét tiszteletben tartani, jogszabályait megtartani (vagyis nem szólíthat fel másokat a fennálló törvények megsértésére). Az állami szuverenitás, a nemzetbiztonság, az alkotmányos rend, a közbiztonság védelme érdekéb en pedig beutazási és tartózkodási tilalmat kell elrendelni azzal a személlyel szemben, aki a Magyar Köztársaság alkotmányos rendjét vagy biztonságát veszélyeztető tevékenységet folytat. vissza Ing atag kormányzatok a csatlakozás kapujában - Több május elsején az Európai Unióba lépő ország vezetőit fenyegeti bukás Népszava 2004. március 31. Különböző természetű problémákkal küzd a lengyel mellett a lett, a litván, a cseh és a szlovák kormány. De e csoportba sorolható Ciprus is, amelynek esetében az utolsó pillanatban fog kiderülni, hogy a dublini ünnepélyes aktuson csak a szigetország görög felének, vagy az északi, török résznek a képviselője is jelen
