Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-30
8 következménye az Északatlanti Szerződés Szervezete eddigi legnagyobb arányú bővítésének, amelynek során hét állam, Románia, Bulgária, Szlovénia, Szlovákia, Lettország, Észtország és Litvánia vá lik a NATO tagjává. Ezzel a szövetség beteszi a lábát a volt Szovjetunió területére is, igaz, egyelőre csak négy belga harci repülőgép erejéig, amelyek a három balti állam légterét figyelik majd. Kérdés, hogy ezzel a bővítéssel megtaláljae új szerepét a N ATO abban a korban, amikor a világ vezető katonai hatalma inkább eseti szövetségekben, mint tömbökben gondolkodik. A mostani bővítéssel válik véglegessé a NATO hidegháború utáni stratégiaváltása – vélekednek egyöntetűen biztonságpolitikai elemzők. Az új i rányt röviden úgy lehetne megfogalmazni, hogy a szervezet szeretné racionalizálni tevékenységét (nem mellesleg olcsóbbá tenni saját működését), és igyekszik alkalmazkodni a nemzetközi terrorizmus okozta új kihívásokhoz. Ezeket egy amerikai szakértő úgy jel lemezte, hogy "régen pontosan tudtuk, hogy honnan várhatunk támadást, és azt is, hogy milyet. Ezért elég volt a stratégiailag fontos helyekre megfelelő erőket telepíteni, és gyakorlatilag házhoz jött volna a háború". Ma azonban változnak a veszélyforrások, azok helye és jellege is, ráadásul egyre hangsúlyosabb szerepet kap a NATO működésében a konfliktuskezelés és a békefenntartás. Emiatt a szövetség a KözelKelet felé fordult. Az Egyesült Államok ezzel összefüggésben jelentette be, hogy jelentősen csökk enti a NyugatEurópában állomásozó erőit. Németországban például a felére mérséklik az eddigi 71 ezres katonai létszámot, ugyanakkor várható, hogy Romániában és Bulgáriában nyitnak új bázisokat. Román hírforrások tegnap már arról számoltak be, hogy az Egye sült Államok védelmi minisztériuma úgy döntött, hogy két támaszpontot létesít Romániában. Az egyiket a Kolozsvártól negyven kilométerre fekvő Aranyosgyéresen. A másikat a constantai román tengeri kikötővároshoz közeli katonai repülőtéren. Ami a Baltikumot illeti, a három állam légterét tegnaptól belga vadászgépek védik. Tegnap a belgiumi KleineBrogel légi támaszpontról felszállt négy F – 16os harci gép, hogy az északlitvániai siauliai bázisra repüljön. "Mostantól nincs balti légtér, csak a szövetség tagál lamainak közös légtere, amelynek ellenőrzéséhez a NATOnak joga van" – mondta Antanas Valionis litván külügyminiszter. Amerika közben megjelent KözépÁzsiában is (2001ben bázisok létesültek Üzbegisztánban, Tádzsikisztánban és Kirgizisztánban), a térség n emcsak az afganisztáni hadműveletek miatt stratégiai jelentőségű, de a radikális iszlám mozgalmak és a nemzetközi kábítószercsempészet miatt is. Ezzel párhuzamosan a kiküldött csapatok jellege szintén megváltozik. A hangsúly a minél nagyobb mobilitáson é s a gyors bevethetőségen lesz, így előtérbe kerülnek a könnyebb fegyverekkel felszerelt csapatok. Az új bázisok jellege szintén eltér attól, mint amilyenek NyugatEurópában működnek jelenleg. Ezeken háromnégy évet töltenek a katonák, akik a családjukat is magukkal vihetik, így egyegy ilyen központ valóságos kis városként működik, népes kiszolgálószemélyzettel. A költséghatékonyság jegyében azonban ezután kisebb támaszpontok létesülnek, ahol a katonák gyakrabban váltják egymást, a családot ezért nem kell m agukkal vinniük. Az új idők szelét jelzi az "együttműködő biztonsági partner" fogalmának megjelenése. Ez olyan országokat jelöl, melyek területén nem állomásoznak állandó jelleggel csapatok, de a felkészültségük folytán szükség esetén gyorsan katonákat leh et átdobni ezekre a helyekre. "Katonailag erősödni fogunk velük – fogalmazott Nicholas Burns amerikai NATOnagykövet. Nem nagy országokról van szó, de olyanokról, amelyek jelentős katonai képességekkel rendelkeznek, s így részt tudnak venni nemzetközi műv eleteinkben Koszovótól Boszniáig és Afganisztántól Irakig." A hidegháború elmúlta óta a NATO a Balkántól Afganisztánig egyre több kötelezettséget vállalt, most már Európán kívül is. A szövetség 26 tagállama közül 18 küldött katonákat Irakba. Ez a sok váll alkozás eléggé feszegeti is a szövetség katonai teljesítőképességét, a tagok már nem győznek bevethető csapatokat vezényelni a sok hadszíntérre. Ez a probléma az utóbbi hónapokban Afganisztánban éleződött ki leginkább, ahol a NATO nem képes kiterjeszteni b efolyását az egész országra.
