Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-29
9 Javult a Romániával kapcsolatos brüsszeli „hangulat” 2004. március 28. 13:10 MNO Az EU bővítési biztosa Romániáról szóló értékelést ismertet április 27én, amely tartalmazni fogja az Európai Parlamentben nemrég elfogadottakat is - közölte Adrian Nastase miniszterelnök. A kormányfő elmondta, az utóbbi két hétben javult a Románia integrációjával kapcsolatos brüsszeli "hangulat", az európai tisztségviselők "konstruktívan" viszonyulnak a román vezetéssel folyó tárgyalásokhoz - tájékoztatta a WestelPresst romániai tudósítója. Nastase Brüsszelben ta lálkozott az EP külügyi bizottságának elnökével, az igazságügyi, illetve belügyi európai biztossal, valamint az EU más tisztségviselőivel is, akikkel a csatlakozási tárgyalások főbb problémáiról folytatott megbeszélést. A kormányfő ismertette az EP külügyi bizottságának elnökével a kormányzati cselekvési terv módosított változatát, amely tartalmazza mindazokat az intézkedéseket, amelyeket Bukarest júniusig alkalmazni kíván, a következő napokban pedig ezek finanszírozási forrásairól is tájékoztatja a testüle t vezetőjét. vissza Kisebbségi autonómiát A szerb miniszterelnök területi autonómiát javasol nemzeti alapon. Igaz, javaslatában Vojislav Koštunica konkrét volt, s nem úgy fogalmazott, ahogy a fenti mondatban áll. De bárhogy an is fogalmazott, a fenti mondat teljes mértékben fedi a kijelentést. Minden szó külön is. Kisebbsének. Autonómiát. Területit. Ez a lényeg. Tudom, félreértés úgy sem esik, mégis pontosítok: a kormányfő szerb területi autonómiáról beszélt Kosovóban. Nem má sról és nem másutt. De ha Belgrád nem tesz különbséget a nemzetek között (hogy is nézne ki egy EUba igyekvő országtól), s nem határozza meg még kimondatlanul sem, hogy márpedig ennek a kisebbségbe szorult nemzetrésznek joga és szüksége van az autonómiára - legyen az éppen területi , a másik kisebbségbe szorult nemzetrésznek viszont most sincs joga, de szüksége sincs rá, mert hát nincs veszélyeztetve, hiszen minden joga megadatott a legmagasabb normák szerint, a többség mármár a tenyerén hordozza. Ha ez m ég így is lenne, a jog akkor sem szereti a politika ilyen beavatkozását. A törvények mindenkire vonatkoznak, a jog előtt mindenki egyenlő. A demokrácia - mint minden jóérzésű ember - irtózik a nemzeti alapon való megkülönböztetéstől. Nincs helye tehát az olyan szubjektív megítélésnek, hogy az én kisebbségemnek jár ez, a másikról pedig még nincs szó. Meggyőződésünk, hogy a kosovói szerbségnek - hogy most róla beszéljünk - szüksége van az autonómiára, és feltétlenül járna neki. Az analógia azonban kínálja m agát: két tartományról van szó, s mindkettőben van egy népesebb kisebbség. Az arányok is hozzávetőlegesen ugyanazok. Az egyikben a szerb a kisebbség, a másikban a magyar. Ez utóbbiban viszont szerb a többség. Ezzel pedig ez a többség és egyben az államalko tó olyan helyzetben van, hogy a demokratikus megoldásból szép példát mutathat, ami alapján aztán nagyobb súllyal követelhetné a kosovói szerbek autonómiáját, s a nemzetközi közösség is inkább méltányolná követelését. Mi is csatlakozunk Kostunicáéknak a kis ebbségi autonómia létrehozására irányuló követeléséhez. Ám tartunk attól, hogy a többség ellenállásásba ütközünk. Ők is, mi is. vissza Sebestyén Imre Távlatok és lehetőségek A délvidéki magyarság megmaradási stratégiája Zá rónyilatkozat a Vajdasági Magyar Szövetség, a Vajdasági Magyar Művelődési Szövetség és a tóthfalusi egyházközség által szervezett Távlatok és lehetőségek -- A délvidéki magyarság megmaradási stratégiája elnevezésű, 2004. március 20án Tóthfaluban megtartot t értelmiségi tanácskozásáról. 1. A tanácskozást a szervezők az első tóthfalusi értelmiségi kerekasztal évfordulója alkalmából és abból a meggondolásból hívták össze, hogy nemzeti közösségünk életében az utóbbi években jelentős -- pozitív és negatív elője lű -- változások következtek be, és ezeket a változásokat nemcsak felsorakoztatni és összegezni
