Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-27
6 A háború még tart a fejekben - Magyar tábornok vezényli az új boszniai titkosszolgálat létrehozását Népszabadság • 2004. március 27. • Szerző: Farkas József György Nem túl gyakori ese t, hogy egy független ország titkosszolgálatának megteremtését külföldi szakértőre bízzák. BoszniaHercegovinában most mégis valami ilyesmi zajlik: az új, állami szintű titkosszolgálat megszületésénél egy magyar tábornok, Kocsis Kálmán, az Információs Hiva tal korábbi főigazgatója, Magyarország volt szarajevói nagykövete bábáskodik. Hogy miért ő, az a fent említett titulusokból levezethető, de hogy miért éppen most, és milyen feltételek mellett, erről nyilatkozott a Népszabadságnak. – Kétségtelen, hogy nem szokásos a felkérés, bár nem is teljesen egyedülálló a nemzetközi gyakorlatban. BoszniaHercegovinát a daytoni békemegállapodás lényegében protektorátus alá helyezte, a NATO több mint hatvanezer katonát vezényelt a balkáni országba a békefolyamat megőrzésé re. BoszniaHercegovinának mint államnak nyolc évvel a daytoni egyezmény után nincs hadserege, rendőrsége, titkosszolgálata, és nincs adószervezete sem. Pontosabban mindez létezik, de nem az állam, hanem a két entitás szintjén, amelyek – BoszniaHercegovin a Föderációja és a Boszniai Szerb Köztársaság – kvázi államként viselkednek. A nemzetközi közösség főmegbízottja jelenti az országban a tényleges hatalmi központot, hihetetlen tág hatáskörrel. Törvényeket léptethet életbe vagy semmisíthet meg, leválthat, é s eltilthat a közélettől bármely politikust, ha szerinte az illető akadályozza a békefolyamat végrehajtását. Élte ezekkel a jogosítványokkal? – Lord Paddy Ashdown, a főmegbízott – a brit Liberális Párt volt elnöke – helyesen ismerte fel, hogy a nemzetköz i közösség hosszú időre bent ragadhat ebben az országban, ha nem teremti meg az állam azon intézményeit, amelyek képesek garantálni az alkotmányos rendet, a közrendet és a szuverenitást. Létrehozott tehát néhány reformbizottságot, amelyek tagjai helyi szak értők, vezetőjük azonban külföldi szakember. A védelmi reformbizottságot például egy volt amerikai védelmiminiszterhelyettes, a közvetett adózást megteremtő bizottságot egy angol szakértő vezeti, nekem pedig a titkosszolgálati bizottság „jutott”. A dayton i békefolyamat nyolc éve alatt én vagyok az első keletközépeurópai, aki ebben komoly megbízatáshoz jutott. Három bosnyák, két szerb és egy horvát aktív titkosszolgálati kollégával dolgoztam együtt, akik hamar megértették, hogy az új törvény elsősorban sz ámukra létkérdés: lehetővé teszi a politikamentes szakmai munkavégzést. Alapfeladatunk a nemzetbiztonsági törvénytervezet kidolgozása volt, amelyet két hónap alatt végeztünk el. Lehet, hogy a Rekordok könyvébe is bekerültünk volna, ha létezne ilyen kategór ia. E munkát számos közjáték színesítette. Például az egyik entitás, a föderáció titkosszolgálatának megbízott igazgatója adatgyűjtést rendelt el elődjére. Még bírói engedélyt is szerzett a telefonlehallgatásokra. Az összegyűlt több száz oldalt aztán átkül dte az ügyészségre azzal, hogy szerinte a volt igazgató az ellenzék vezérével államcsínyre készül. De hogy politikai jövőjét is „bebiztosítsa”, a teljes anyagot megküldte 16 politikusnak is, így másnap már az ellenzékkel nem szimpatizáló sajtó címlapján té nyként közölte az államcsíny kísérletét. A parlamenti vizsgálóbizottság a napokban fejezte be munkáját, és elmarasztalta az igazgatót. Némileg megrázta sorainkat az is, amikor a stabilizációs erők, az SFOR katonái megrohamozták mindkét szolgálat székházát, és anyagokat, számítógépeket foglaltak le. Amikor megkérdeztem az SFOR parancsnokát, mi váltotta ki ezt a döntést, azt a választ kaptam, hogy neki erre mandátuma van. Mindezekkel együtt tavaly szeptember közepén az elkészült törvénytervezetet átadhattam a miniszterelnöknek. Merre jár jelenleg a tervezet? – A szarajevói kormány majd három hónap elteltével úgy döntött, hogy nem dönt a törvény parlamenti benyújtásáról. Így aztán december közepén a főmegbízott közvetlenül terjesztette azt a boszniai parlament elé, amire idáig nem volt precedens. A törvénytervezet két hónapot érlelte önmagát a törvényhozás csendjében, mígnem februárban beindultak a folyamatok: a honatyák közel 150 módosító indítványt nyújtottak be a 109 cikkelyből álló tervezethez.
