Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-26
10 A résztvevők megegyeztek, hogy júniusra minden tagállam átülteti saját jogrendjébe az európai letartóztatási parancsra, a terrorizmus definíciójára és a hasonló büntetési tételek, valamint a banki átutalások nyomon követésére vonatkozó uniós irá nyelveket. Ezeket ugyanis az EU már a 2001. szeptember 11ei amerikai támadásokat követően elfogadta, de egyelőre nem alkalmazzák őket – Németország, Olaszország, Franciaország, Belgium és Görögország – késlekedése miatt. Az esti eszmecserén nem esett szó a védelmi kiadások növeléséről, de a miniszterelnök elmondta, hogy a következő hétéves uniós költségvetés vitáján előkerülhet a kérdés. Az egyébként az összetartás jele lehet, hogy a nemzeti érdekekre vonatkozó retorika is háttérbe szorult a csúcson, és lapzártánk után a késő esti vacsorán várhatóan döntenek az alkotmányozási folyamat újraindításáról. Napközben kétoldalú találkozókat is tartottak Brüsszelben. Medgyessy Péter először Romano Prodival találkozott. A magyar kormányfő egy levelet is átadott a z Európai Bizottság elnökének. Ebben felkéri a bizottságot, hogy közösen szólítsák fel a jelenlegi tagállamokat arra, hogy a csatlakozási szerződésben vállalt feltételeket alkalmazzák, amikor eldöntik, milyen feltételekkel engedik dolgozni az új tagállamok ból érkező munkavállalókat. Biztosítani kell, hogy a magyarok előnyt élvezzenek a nem uniós munkavállalókkal szemben, hogy a 12 hónapos folyamatos munka után a továbbiakban szabadon vállalhassanak munkát az új tagállamokból érkezők, és azonos feltételekkel juthassanak hozzá a szociális juttatásokhoz, áll a levélben. A szabad munkavállalás és a munkaerő mobilitása az unió egészének érdekében áll – hangsúlyozta Medgyessy. Maradnak a magyar katonák Magyarország nem kívánja kivonni csapatait Irakból – jelent ette ki Medgyessy Péter Brüsszelben. A március 11ei 190 halálos áldozatot követelő madridi vonatrobbantások után a választásokat megnyerő szocialista kormányfőjelölt bejelentette: Spanyolország kivonja csapatait, ha az ENSZ nem veszi át a békefenntartást. Medgyessy szerint azóta Zapatero álláspontja finomodott, és meg kell várni, mit mond, amikor hivatalba lép. Magyarország viszont egyértelmûen úgy véli, hogy egy ilyen terrortámadás után rossz üzenet lenne csapatait kivonni, mert a terroristák úgy érezhetn ék, érdemes ilyen eszközökkel küzdeniük. A kormányfő aggodalmának adott hangot amiatt is, hogy nem sikerült megnyugtatóan rendezni több harmadik országgal a viszonyt. Példaként említette, hogy az uniós tagsággal Magyarország, Oroszországgal, Romániával , Bulgáriával és Horvátországgal kötött kereskedelmi megállapodásai érvényüket vesztik, és helyüket uniós megállapodások veszik át, mellyel nem minden fél elégedett. Medgyessy arra is kéri az Európai Bizottságot, hogy figyeljen rá: időben kiépüljön a schen geni határok kiterjesztéséhez szükséges uniós infrastruktúra. Különben Magyarország csatlakozása a rendszerhez késedelmet szenvedhet. Medgyessy azt is kéri, hogy az EU tárgyaljon azokkal az országokkal, melyek nem minden tagállammal szemben törlik el a víz umkényszert – ilyen Kanada, az Egyesült Államok és Ausztrália. Prodi Medgyessyvel tartott sajtótájékoztatóján hangoztatta, hogy mindenben azonos nézeteket képvisel a magyar kormányfővel. Igaz, a bizottság elnökének nincs mindenben hatásköre, ami szóba ker ült. Prodi jónak nevezte Medgyessynek azt az ötletét is, hogy az unióban figyeljenek oda egy észak – déli irányú autópálya építésére is. A visegrádi négyek – Csehország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia – és a Benelux országok – Belgium, Hollandia é s Luxemburg – vezetői külön találkozójukon úgy vélték, hogy a csúcson elfogadandó terrorizmus elleni csomag csak a szükséges minimum. Ők azt is el tudják képzelni, hogy a terrorizmust érintő kérdésekben teljesen megszűnjön a nemzeti vétó az unióban. Az "a lkalmi hetek" szeretnék, hogy ha az uniós alkotmányról még a június 13ai európai parlamenti választások előtt elvi egyezségre jutnának a tagállamok. A lengyel külügyminiszter jelezte, hogy hazája esetleg elfogadja a kettős többség elvét a döntéshozatalban . A lengyelek a decemberi csúcson végig kitartottak amellett, hogy a nizzai szerződésben számukra biztosított, Németországéval azonos szavazati súly az alkotmányban is megmaradjon. A hetek abban is egyetértettek, hogy egyelőre minden országnak legyen egye nlő jogokkal rendelkező tagja az Európai Bizottságban. Később pedig, amikor csökkenne a biztosok száma, minden országnak ugyanolyan esélye legyen és ugyanolyan hosszú ideig tudjon biztost küldeni a testületbe. Medgyessy Péter találkozott Adrian Nastase ro mán kormányfővel is, akinek megköszönte, hogy sikerült megegyezni az aradi Szabadságszobor újbóli felállításáról. A Medgyessy által gesztus értékűnek nevezett
