Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-25
10 lehetőségeket kínál a középeurópai együttműködés gazdagítására, az emberi viszonyok kiteljesítésére, az esetleges feszültségek oldására. vissza Reformátusok Tőkésék határozata ellen Népszava 2004. március 25. Törvénytelennek tartja a református lelkészek egy csoportja a Királyhágómelléki Református Egyházkerület közgyűlési határozatát, amely felszólítja a lelkészeket, hogy ne vállaljanak együttműködést a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Szilágy és Bihar megyei szervezeteivel. A Református Megújulási Közösség (ReMeK) egyik vezetője, Csernák Béla úgy vélte: a döntés személyiségi jogaiban igyekszik korlátozni a lelkészeket és a gyülekezeti tagokat, olyan érvekre hivatkozva, amelyek nem is s zerepelnek az egyház törvénykönyvében. A ReMeK szerint a határozat napi politikai érdekből született. Tőkés László minderre nem kívánt reflektálni, szerinte a döntés megfellebezhető az egyházon belül. vissza Diplomatikus bes zéd HVG 2004. március 25. Koszovó politikai státusát kell végre meghatározni, e nélkül újra és újra számolni kell albánszerb összetűzésekkel - jelentette ki a HVGnek adott telefoninterjújában Ausztria genfi ENSZnagykövete, Wolfgang Petritsch. A politik us, aki előbb Ausztria belgrádi nagykövete, majd 1999től a nemzetközi közösség boszniai főképviselője volt, és közvetítő megbeszéléseivel próbálta megelőzni a NATO 1999es katonai beavatkozását, még hosszú ideig nélkülözhetetlennek tartja a katonai békefe nntartók jelenlétét. HVG: Nagykövet úr, váratlanul érte önt a múlt héten kirobbant koszovói összecsapások hevessége? W. P.: Őszintén szólva mindig tartottam attól, hogy Koszovóban visszaesés következik be. Borzasztó, hogy öt évvel a békefolyamat kezdete után ilyen szörnyű vérengzésre kerülhet sor. De szerintem nem szabad feladni a reményt, hogy lesz megnyugvás, éppen Bosznia rá a példa, hogy a lecsillapodás, a konszolidáció folyamata rendkívül kis lépésekben halad előre. HVG: Megítélése szerint meddig ma rad ennyire gyúlékony a koszovói helyzet? W. P.: Addig, amíg Koszovó státusa nem rendeződik. Az ezzel kapcsolatos tárgyalásokat minél előbb el kell indítani, és ebben az EUnak meghatározó szerepet kell játszania. Reményeim szerint 2005ben egyezségre leh et jutni. HVG: Belgrád változatlanul ahhoz ragaszkodik, hogy Koszovó Szerbiához tartozzék, Koszovó viszont önálló állammá szeretne válni. Az öldöklés, az etnikai tisztogatás után nem tűnik elképzelhetőnek, hogy a koszovói albánok beleegyezzenek a visszaté résbe Szerbiához. W. P.: Valóban, egy harmadikfajta státust kell találni, mert nem csupán a koszovóiak nem akarnak visszatérni szerb irányítás alá, de Koszovó esetleges függetlenné válásának is sok ellenzője lenne. Új állam jönne létre új államhatárokkal, amit sem a szomszédos, sem esetleg távolabbi országok nem néznének jó szemmel. Egyfajta korlátozott szuverenitásra gondolok, Szerbián belüli autonómiára. Minél előbb tárgyalóasztalhoz kell ülniük a szemben álló feleknek, továbbá az ENSZnek és az EU képvi selőinek, a mostani bizonytalan helyzetet nem szabad fenntartani. Meggyőződésem, hogy döntően az európaiak feladata konszolidálni a koszovói helyzetet. HVG: Ön szerint az utóbbi öt év hozotte javulást a koszovóiak életében? El tudná képzelni a katonai ki vonulást a közeljövőben? W. P.: Valami javulás történt, de roppant lassú. Az ENSZ fontos szerepet töltött be, azonban mindaddig, amíg a terület státusa nem rendeződik, nem lehet konszolidációra számítani. A befektetők nem mennek
