Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-25
8 1939. március 24én a szlovák katonai vezetés kiadta a parancsot a fegyverszünetre. A szlovákok a németek segítségét kérték, akik a magyar félnek adtak igazat. Magyarország megtarthatta a Szlovákiától elfoglalt sávot. Ján Ambrus, a szlovák légierő parancsnoka, 1939. március 25én reggel Iglóra érkezett azzal a céllal, hogy ellencsapást szervezzen Budapest és Ungvár célpontokkal. Szer encsére mire a gépek nagy része bevethető állapotba került, megérkezett a parancs a támadás leállításáról. Egy Budapest elleni bombázás a két állam közti helyi konfliktus kiszélesedéséhez vezethetett volna. A szlovák légierő további fölösleges veszteséget okozott volna magának, ugyanis a magyar főváros védelmére a hadműveletek idejére vadászrepülőket rendeltek. Budapest túl nagy célpont lett volna, a politikai és a közhangulat ijedtségén kívül komolyabb károkat nem tudtak volna elérni. Hadászati szempontból pedig az öngyilkossággal lett volna egyenlő a bombázás, ezenkívül a határszakasz körül kialakult konfliktusra csak negatív hatása lett volna. A korabeli dokumentumok alapján március 23. és 28. között a szlovák haderővel történt összecsapásoknak 25 magyar halottja és 56 sebesültje volt. A hadműveletek alatt 360 szlovák és 211 cseh – morva nemzetiségű katonát ejtettek foglyul. A szlovák légerő körülbelül 23 harci gépet vesztett a bevethető állapotban lévő 80ból. A határvonal pontos megállapítását egy vegyes t agságú határkijelölő bizottságra bízták. A március 28i tárgyaláson a felek megállapodtak az ellenségeskedés beszüntetéséről, foglyaik cseréjéről, valamint a két hadsereg között egy semleges zóna létrehozásáról. Március 28án a szlovák delegáció magyar ter ületekre jelentett be igényt kompenzációként, melyet a magyar kormány viszszautasított. A magyar – szlovák határ megállapításáról szóló jegyzőkönyvet április 4én írták alá. A konfliktus okait keresve aligha tévedtünk, ha azt a következtetést vonjuk le, hog y ennek a 74 községnyi és 40 – 45000 lakosú – többségében szlovák és ruszin nemzetiségű – területnek a megszerzésével a magyar politikai vezetés óriási baklövést követett el. A magyar kormány a szlovák nép körében a korábban megszerzett jóindulatot az állami ságuk önállóságának elsőkénti elismerésével elveszítette, ami maga után vonta a két állam viszonyában a második világháború végéig tapasztalható kölcsönös ellenszenvet és a reciprocitáson alapuló sérelmi politikát. Tiso kormányfő a németek által felajánlot t védelmi szerződés aláírásával egészen március 23ig várt, majd csak a magyar támadás megindulása után írta alá. A védelmi szerződéssel Szlovákia teljesen elvesztette függetlenségét, ennek következtében még az a minimális mozgástere sem maradt meg, mint m ás kisállamoknak. Az események utólagos ismeretében, véleményem szerint a magyar diplomácia önállósítani akarta magát a németektől Kárpátalja ezen részének megszerzésében. Teleki Pál és kormánya úgy gondolta, mivel a németek úgyis átlépték Szlovákia köziga zgatási határait és nem tudtak biztosat afelől, hogy milyen területeket tartanak majd meg maguknak, azon a véleményen voltak, hogy inkább hozzájuk kerüljön ez a stratégiai szempontok miatt fontos országrész. Tettük eredménye az lett, hogy a szlovák kormány t végleg a németek karmai közé kergették. Így esélye sem volt annak, hogy Magyarország és Szlovákia a háború folyamán esetleg közös ellenállást fejtsen ki a németek ellen egy erre alkalmas pillanatban (pl. 1944 nyarán vagy őszén). A németek a háború teljes időtartama alatt állandóan azzal zsarolhatták mindkét felet, hogyha nem engedelmeskednek parancsaiknak, akkor országuk területének egy részét kiszolgáltathatják ellenlábasuknak. vissza Ötvenezer albán a szerbek ellen - Jugos zlávia bombázásának ötödik évfordulójára emlékeztek Belgrádban Népszava 2004. március 25. Tegnap Szerbiában a NATO öt évvel ezelőtt megkezdődött bombázására emlékeztek: három hónapon át lőtték az akkori Jugoszláviát. (Montenegrót csak néhány napon át lőt ték.) Belgrádban a Szent Márk székesegyházban Pál pátriárka celebrálta az emlékmisét, amelyen a szerb kormány több tagja is jelen volt. A fővárosban több közintézménynél koszorúkat helyeztek el. A délutáni órákban országszerte megszólaltak a szirénák. Mi nt a londoni Independent tegnapi számában rámutatott, az Európai Unió elutasította Koszovó kantonizációjának javaslatát, amelyet Vojiszlav Kostunica ajánlott keddi brüsszeli látogatása alkalmával. Az EU illetékesei szerint nem járható út a boszniai formula , amely lényegében az ország két részre
