Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-24
10 Koszovó: jövőkép az erőszak ellen NSZ • 200 4. március 24. • Szerző: Munkatársainktól A NATOfőtitkár albán szélsőségesek erőszakkampányának, a koszovói ENSZközigazgatás vezetője pedig emberiségellenes bűntettnek tartja a múlt heti pogromot. Több mint három és fél ezer koszovói, zömében szerb ne mzetiségű volt kénytelen elhagyni otthonát a múlt heti zavargások miatt, amelyekben 286 lakóházat és 30 templomot gyújtottak fel. A tartományban 163 embert vettek őrizetbe. A feltételezések szerint ötvenezren vettek részt a 33 helyen kirobbant albán – szerb összecsapásokban. A veszteségek: 28 halott és csaknem kilencszáz sebesült. Az erőszakhullám csillapodásával a politika színterén egyre hangsúlyosabb téma a tartomány jövőbeni státusa. A vita főként arról szól: etnikai tisztogatás történte, mint ahogy azt Belgrád és Moszkva állítja. A NATO ugyanis 1999ben erre hivatkozva támadta meg Szerbiát – Belgrád érdeke tehát annak kimondatása, hogy az eddig áldozatnak beállított albánok sem különbek. A NATOfőtitkár azonban „csak” albán szélsőségesek erőszakkampányá ról beszélt, tisztogatásról nem. A Pristinában tartózkodó Jaap de Hoop Scheffer az ENSZigazgatás vezetőjével, Harri Holkerivel, tárgyalt. Carl Bildt, az EU és az ENSZ volt balkáni megbízottja a londoni Financial Timesban azt írta: a tisztogatás (sic!) kit ervelői meg akarták tépázni az ENSZ tekintélyét, és próbára tenni a NATOt. Harri Holkeri tegnap emberiségellenes bűntettnek nevezte a történteket és közölte: nem tartható a soknemzetiségű társadalom koncepciója. Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő azt n yilatkozta, a koszovói cselekményekben megvoltak az etnikai tisztogatás, vagy legalábbis az erre irányuló törekvés elemei. Kostunica az Európai Bizottság elnökével tárgyalt Brüszszelben. Koszovó jövőjéről Kostunica azt mondta: a tartomány kantonokra osztás a csak egy lehetséges kifejezés a hatalomgyakorlás decentralizálására; számára ez utóbbi a lényeges, nem az elnevezés. Romano Prodi arra hívta fel Kostunica figyelmét, hogy az EU – szerb kapcsolatokban bármilyen előrelépés előfeltétele az együttműködés a hág ai Nemzetközi Törvényszékkel. Magyarország számára fontos, hogy a viszály ne terjedjen tovább, és ne okozzon újabb bajokat a Vajdaságban – mondta az EU külügyminisztereinek tanácskozásán Kovács László. A külügyminiszter brüsszeli tudósítónknak azt nyilatk ozta: mindenekelőtt az erőszak spiráljának kell véget vetni, félő ugyanis, hogy a demokratikus fejlődés folyamata visszaesik a NyugatBalkánon. vissza Elhalasztott egyeztetés Bősről NSZ • 2004. március 24. • Szerző: Hajba Fer enc A két környezetvédelmi miniszter, Persányi Miklós és Miklós László (kép: MTI) Technikai okokból kérte a bősi egyeztetések elhalasztását a szlovák fél. Emiatt a magyar és a szlovák kormánydelegációk április 13án Pozsonyban kezdik meg az egyeztetések et a vízlépcső ügyében született hágai ítélet végrehajtásáról. Persányi Miklós, a magyar és Miklós László, a szlovák környezetvédelmi szaktárca vezetője tegnap elutazott ugyan Dunacsúnra, és megnézte a szlovákiai duzzasztórendszert, majd a bősi erőművet, ám a vízlépcsőről nem tárgyaltak. Megállapodtak viszont abban, hogy a határon átnyúló, közös natúrparkot létesítenek a Szigetközben és a Csallóköz kijelölt részén. Győri tudósítónk azon kérdésére, hogy miért nem az eredeti elképzelésekben szereplő közös n emzeti park létesítését szorgalmazták, Persányi azt válaszolta: a nemzeti park fogalmát szigorú nemzetközi normák definiálják, s ezeknek jelenleg a Szigetköz nem tud megfelelni (ahhoz többek között fel kellene számolni az élővilágba indokolatlanul beavatko zó, mesterséges átalakításokat). Egyébként sem természeti parkokból van hiány Magyarországon, hanem a modern, természetvédelmi tevékenységből – jegyezte meg a miniszter. A Népszabadság azon kérdésére, hogy hozzájárulnánake a szigetközi hullámtér eláraszt ásához évente legalább néhány alkalommal, Miklós László igennel felelt. Mint mondta, nagy vízhozam esetén – például
