Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-23
10 megerősíti. Carl Bildt, az ENSZ volt balkáni főmegbízottja szerint a zavargásokban komoly felelősség ter heli a Nyugatot, amely még mindig nem volt képes megfelelő megoldást találni a SzerbiaMontenegróhoz tartozó Koszovó ügyében. vissza Felkészül a terrorra az unió Magyar Hírlap 2004. március 22. Szerző: Rockenbauer Nóra A z EU gazdasági nyomást fog gyakorolni azokra az országokra, amelyek nem tesznek meg mindent a terrorizmus megfékezéséért – döntött tegnap a külügyminiszteri tanács. Magyarország is támogatja a rendőri és titkosszolgálati szervek szorosabb együttműködését, de az információáramlás nem lehet egyoldalú – nyilatkozott lapunknak Brüsszelből a magyar külügyminiszter. Változtatás nélkül elfogadták a tizenöt tagállam és a tíz csatlakozó ország külügyminiszterei tegnap Brüsszelben azt az akciócsomagot, amelyet a belügyminiszterek javasoltak pénteken a terrorizmus elleni harc javítására. Ennek része egy koordinációs poszt és egy adatbank létrehozása, egy szolidaritási nyilatkozat, melynek értelmében a többi tagállam minden segítséget – beleértve a katonait is – meg ad annak a tagállamnak, amelyet terrortámadás ért. Szorosabbra kívánják fonni a rendőrségi és igazságügyi együttműködést, és felgyorsítják a korábban elfogadott jogszabályok alkalmazását. Az unió megvonhatja a pénzügyi támogatásokat és befagyaszthatja a k ereskedelmi kapcsolatokat azokkal az országokkal, amelyekről úgy véli, nem vesznek részt kellőképpen a terrorizmus elleni harcban. "Mindezzel Magyarország is egyetért – mondta el lapunknak Kovács László. – Mindenfajta elit klub bármilyen kérdésben az inte gráció célját veszélyezteti, ebben az esetben a terrorizmus elleni harc hatékonyságának árthat" – reagált Kovács a francia belügyminiszter pénteki kijelentésére, hogy a titkosszolgálati együttműködés elsősorban az öt legnagyobb tagállamot érintené, és irre ális lenne azt gondolni, hogy ilyen kényes információk megoszthatók 25 állammal. "Ha nem teljesen kétoldalú az információáramlás, az kedvét szegheti nemcsak Magyarországnak, de a többi, magát kirekesztettnek érző országnak is" – vélte Kovács, aki szerint a z, hogy egy ország titkosszolgálata milyen információkat tud megszerezni, hogy milyen jó a felderítése, nem függ a méretétől. Az uniós csúcs másik fő témája az uniós versenyképesség javítását célzó úgynevezett lisszaboni gazdasági reformcsomag lesz. A vég rehajtás nehézkesen halad. Kovács kérésére a külügyminiszterek támogatták, hogy a csúcs záródokumentumtervébe kerüljön bele: a munkaerő szabad áramlása nemcsak a tagállamok egyenlősége, de a versenyképesség miatt is elengedhetetlen. Kovács reméli, hogy az új változat jó hatással lesz a magyarok munkavállalásáról szóló kétoldalú tárgyalásokon is. Egyre nagyobb az esély, hogy a hét végi csúcson újraindítsák az unió alkotmányozási folyamatát is. Tegnap az EU soros elnökeként Bertie Ahern, miután találkozott Jacques Chirac francia elnökkel, kijelentette: júniusra megszülethet az alkotmány. A franciák is kompromisszumkészek. A németek már jelezték, hogy tárgyalási alapnak tekintik az írek javaslatát a tagállamok és az általuk képviselt népesség 5555 százalékát megkövetelő kettős többségre. A spanyol választások alapvetően változtatták meg Madrid álláspontját. A szocialista kormányfőjelölt már nem ragaszkodik a nizzai szerződésben hazájának biztosított szavazati súlyhoz. Az egyedül maradó lengyelek is jelezték: hajlandók engedni Nizzából. vissza Többség, kisebbség… Magyar Hírlap 2004. március 22. Szerző: Bíró Béla Az, ami Koszovóban történt, méltán keseríti el a különböző etnikumok közti együttélé s, a közösségi egyenjogúság és egyenlő méltóság érvényesítésének híveit. Mindazonáltal elsietett volna azt a következtetést levonni, hogy a szerbek és az albánok együttélése lehetetlen, a békességre csak az etnikumok teljes elkülönítése, gyakorlatilag az együttélés felszámolása teremthet lehetőséget. Annak ellenére is, hogy az elmúlt napokban a magyar és a világsajtóban számos kommentátor erre a következtetésre jutott. A koszovói események hátterében sem valaminő elvi összeférhetetlenség áll. Az említett kommentátorok mintha elfeledkeznének arról, hogy az események nem a három albán gyerek halálával kezdődtek. A Milosevic szocialistáinak támogatásával hatalomra került nacionalista szerb kormányzat az elmúlt hetekben
