Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-22
7 Az etnikai tisztogatással felérő erőszakhullám eddigi tragikus mérlege: 28 halott, hétszáz sebesült, közel száz porig égett szerb otthon és 25 pravoszláv templom, illetve kolost or. A nemzetközi közösség berkeiben lassan meggyőződéssé válik az a vélemény, hogy nem az albánok spontán haragja indította újtára a válságot, hanem előre kitervelt és jól megszervezett erőszakhullám volt, amelyet egy helyről irányítottak, hogy az albá nok véglegesen kiűzzék szerbeket Koszovóból. Ezt a véleményt osztja három magas rangú NATOtábornok, illetve több külföldi szakértő is. Az elemi erővel tomboló erőszak szerdán indult Kosovska Mitrovica városból, ahol állítólag folyóba fulladt három al bán kisgyerek, akiket a szerb gyerekek kutyákkal kergettek a megáradt vízbe. Ezt mostanáig nem erősítette meg az ENSZrendőrség, a brit BBC állítólag olyan nyomozati anyagok birtokába jutott, amelyek említést sem tesznek gyerekekről. Jonathan Ajl, a br it királyi katonai akadémia igazgatója közölte a szombati Blic című belgrádi lappal: semmi kétsége afelől, hogy az erőszakhullámot régóta készítették elő, s a véres viszály kitervelői a koszovói kérdés "villámrendezéséhez" kivárták a legkedvezőbb pillanato t, amikor csökken a Nyugat figyelme más válsággócokra terelődik. Hangsúlyozta, hogy a koszovói politikusok némák maradtak, s legkevésbé akarták az erőszak leállítását. A szombati belgrádi lapok idézik Peter Schieder, az Európa Tanács parlamenti közgyűlésén ek elnökének éles hangú nyílt levelét Bajram Rexhepi koszovói kormányfőhöz, amelyben a politikus azzal vádolja az albán vezetést, hogy nem ítélte le a szerbek feletti szégyenletes erőszakot. Helyszíni beszámolók szerint továbbra is feszült a helyzet az okban a szerb enklávékban és településeken, ahol még maradtak szerbek a nemzetközi haderő oltalma alatt. Ingatag a béke Mitrovicában: a város déli, albánok lakta részében a KFOR saját hatáskörében dönthet arról, hogy milyen eszközökhöz nyúl, ha esetleg ism ét fellángolna az erőszak. A londoni BBC és a belgrádi B92 rádió is úgy értesült UNMIKforrásokból, hogy Kofi Annan ENSZfőtitkár komolyan fontolgatja a katonai igazgatás bevezetését Koszovóban. A tartományban humanitárius válság is fenyeget, mivel az elűzött szerbek egy része a harmadik éjszakát töltötte szabad ég alatt a biztonságosabbnak vélt településeken. Kilencszáz szerb menekült KFORtámoszpontokon lelt menedékre, egyelőre nem merik hazaengedni őket, de sokaknak nincs is hová menniük, mivel felpe rzselték otthonaikat. Számos olyan koszovói falu van, ahol minden szerb ház lángok martalékává vált, nem maradt egyetlen szerb sem Obilicban, a történelmi Rigómező névadó településén, Kosovó Poljéban, Bjelo Poljéban és Prizrenben sem. Evakuálták a szerbeke t Mitrovica környéki falvakból is. Az raskaiprizreni szerb püspökség legfrissebb mérlege szerint az erőszakhullámban összesen 25 ortodox templom és kolostor semmisült meg, közöttük több olyan középkori szentély, amely az UNESCO védelme alatt állt. Ez zel 130ra emelkedett azoknak pravoszláv szentélyeknek a száma, amelyek 1999. júniusa óta semmisültek meg, amióta Koszovó ENSZprotektorátus. A NATO csapaterősítéstől várja a helyzet stabilizálását Koszovóban: pénteken százszáz amerikai és brit, illet ve nyolcvan olasz katona érkezett, illetve szombaton további 150 brit katona landolt a pristinai repülőtéren. Németország és Franciaország a nap folyamán 600, illetve 400 katonát küld erősítés gyanánt a közel 18 ezres békefenntartó haderőhöz. vissza +++ kpj/kgó 12.12 LMT 200304 4237 Ágoston: Ne vigyenek magyarokat Koszovóba 2004. március 21. 14:55 MNO Vajdasági magyar pártok nyilatkozatban hívták föl a figyelmet arra, hogy a párizsi megállapodás ellenére nehogy magyar nemzetiségű kiskatonákat vezényeljenek Koszovóba, hogy ne vonják be őket a szerbek és az albánok konfliktusába - hangzott el a Magyar Rádió Déli krónikájában. Ágoston András, a Vajdasági Magyarok Demokratikus Pártjának elnöke másodmagával egy kéréssel f ordult a szerb kormányhoz. Kérésük lényege, mint azt Ágoston kifejtette, hogy a koszovói zavargások közepette ne kerüljön sor olyan megoldásra, ami a vajdasági magyarok számára elfogadhatatlan, „nevezetesen
