Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-20
5 Szövetség (ETUC) főtitkára. John Monks. A Népszabadságnak nyilatkozva eredményesnek mondta tárgyalásait, amelyeken arról gy őződött meg, hogy Magyarországon kedvező kép alakult ki az EUról. Nem titkolta, hogy a csatlakozó országok munkavállalói nem számíthatnak meleg fogadtatásra az unió munkaerőpiacán. Ezért azt ígérte, lehetőségeit felhasználva mindent megtesz azért, hogy a magyar munkavállalók minél rövidebb átmeneti időszak után korlátozás nélkül vállalhassanak munkát az EU jelenlegi tagországaiban. Szerinte megnyugszanak, ha kiderül, hogy nem kell félteniük a munkahelyeket, mert nem lepik el országukat a csatlakozó államok ból érkezők. Kérdésünkre a főtitkár azt mondta: elsősorban a szélsőséges nacionalista erők tartanak a munkaerővándorlástól, nyomásukra fogadták el az átmeneti időszakot. Utalt arra, hogy például Angliában és Svédországban az erős szakszervezetek kampányt indítottak a korlátozások feloldásáért, s hogy a csatlakozó országok állampolgárai ne legyenek „másodosztályúak” a jelenlegi tagállamokban élőkhöz képest. Felvetésünkre, hogy nemzetközi szinten jelentősen csökken a szakszervezetek taglétszáma, ugyanakkor jelentős a befolyásuk, Monks azt mondta: a magyarországi dolgozók szervezettségi szintje megfelel az európai átlagnak, az itteni szakszervezetek „fejlődőképesek”. A főtitkár főleg a szolgáltatóiparban és a közszolgálat területén lát esélyt a szervezettség növelésére és befolyásának növelésére. Arra a kérdésünkre, hogy a multinacionális cégek világában hogyan változott a nemzetközi szakszervezeti mozgalom jelentősége, a főtitkár azt válaszolta: változó a multinacionális vállalatok magatartása. Az azonban biz tos: vannak olyan multik, amelyek hajlandóak a párbeszédre, az együttműködésre, amelyek jelenléte hasznos, mert új, fejlett technológiát hozott, javította a versenyképességet. Ugyanakkor tény, hogy abban az esetben, ha az érdekeik úgy kívánják, szó nélkül ott hagyják az országot, maguk mögött hagyva a munkanélküliséget. Ezért arra kell törekedni, hogy európai szintű nemzetközi egyezmények és törvények szülessenek a kapcsolattartás érdekében. vissza "Etnikai tisztogatást akarna k" - Munkatársunk helyszíni jelentése az ismét forrongó Kosovska Mitrovicából Magyar Hírlap 2004. március 20. Szerző: Makai József A nemzetközi közösség egyes képviselői szerint a szerbek elüldözését már korábban előkészítették, és csak megfelelő alkalo mra vártak. A NATOcsapatok páncélozott jármûvekkel zárták le az Ibarfolyó hídját Kosovska Mitrovicában, és razziákon próbálták elkapni az orvlövészeket - fotó: reuters – Andrija Ilic - KÉPGALÉRIA! "Mit akarnak? Hogy mit akarnak? Etnikai tisztogatás t akarnak! – mondja az idős ember indulatosan Kosovska Mitrovicában, nem messze a várost szerb és albán részre osztó, az Ibarfolyó felett átívelő híd északi hídfőjétől. – Az albánok el akarnak üldözni minket." A hidat a francia katonák páncélosokkal zár ták le, hogy az albánok ne jöhessenek át a szerb részre. Szerda óta azonban több ízben is áttörték a kordont, és benyomultak a szerb oldalon lévő, félkör alakú kis térre, ahonnan csak gumilövedékekkel, könnygázzal és hanggránátokkal tudták visszaszorítani őket a déli városrészbe az ENSZrendőrök és a KFOR, azaz a NATO Koszovóban állomásozó katonái. Az albánok a szerda óta tartó zavargások során a nemzetközi erőket is megtámadták, a híd közelében, a déli oldalon lévő ENSZépületet ki is ürítették. "Azt mon dják, jó nekem, hogy Mitrovicában élek, mert innen könnyen el tudok menekülni. De én nem akarok elszökni. Én itt akarok maradni" – mondja indulatosan egy harmincéves, fáradt arcú szőke nő. Nem mitrovicai illetőségű, az elmúlt években a családjával többször húzódott egyre északabbra. "Sose félt a gyerekem. Sose. De ma reggel csak hason kúszott a lakásban, annyira megijedt a lövöldözéstől. A hangulattól. Mondtam neki, álljon fel. Ne féljen. Mondtam, hogy itt a hadseregünk. Mindent mondtam neki, hogy ne féljen . Én is félek" – magyarázza. A város forgalmas főutcája egyben a buszállomás is: több férfi búcsúztatta a Szerbia felé induló feleségeket és a gyermekeket.
