Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-13
4 Mádl Ferenc a találkozó után kifejtette: valamilyen módon el kellene - és el is lehetne - érni, hogy a munkaerőkorlátozás ne tartson hét évig az EUban. Ennek érdekében igen indokolt lenne a csatlakozó országok konkrétabb együttműködése. Mádl Ferenc a találkozó befejezése után, különprogramja keretében a Kassa főutcáján álló Szent Erzsébet székesegyház sírkamrájában megkoszorúzta a II. Rákóczi Ferenc és rodostói társainak hamvait őrző kőkoporsókat, majd Kassáról visszautazott Budapestre. vissza Kitelepített németek igényei Népszava 2004. március 13. A lengyel parlament, a szejm, tegnap hozott határozat ával egyszer s mindenkorra elutasította azoknak a németeknek kárpótlási igényeit, akik - vagy akiknek a szüleinagyszülei - egykor a mai Lengyelország területén éltek. A határozat heves vita után, de csaknem egyhangúan született meg. A szejm egyben kinyilv ánította: a döntést véglegesnek tekinti, s nem fogadja el azt sem, hogy ellene az esetleges igénylők európai intézményekhez fellebbezzenek. Ha ezek az intézmények mégis beavatkoznának az ügybe, határozataikat Varsó figyelmen kívül hagyja - hangzik a szejmdöntés. Ugyanide tartozik az a hír is, amely szerint 77, egykor Csehszlovákiából kitelepített szudétanémet a strassbourgi emberjogi bíróság előtt kívánja visszaperelni vagyonát, vagy ha ez nem lehetséges, ott akarja elérni, hogy pénzbeli kártérítésben rész esüljön. A szudétanémetek törvénytelennek és az Európai Unió elveivel ellentétesnek ítélik azt, ami a második világháború után velük történt, vagyis, hogy egyéni felelősségükre való tekintet nélkül kitelepítették őket Csehszlovákiából és vagyonukat elkoboz ták. vissza Késik a bősi tárgyalások újraindítása - A magyar javaslat elfogadása esetén egyik országnak sem kerülne pénzébe a vita lezárása Népszava 2004. március 13. Szerző: Illés József Értesüléseink szerint Szlovákia ké résére elmarad a március 23ára Pozsonyba tervezett szlovákmagyar találkozó, amelyen a két éve abbamaradt bősi vízlépcsőtárgyalásokat indították volna újra a felek. Újabb időpontban - úgy tudjuk - még nem állapodtak meg a két kormány képviselői. Szakér tők szerint szinte bizonyos, hogy a két ország májusi uniós csatlakozása előtt - tekintettel a jogvita bonyolultságára - nem sikerül rendezni a vízlépcső kérdését. Az Európai Unióba (EU) való belépés után pedig várhatóan a jelenleginél kedvezőbb tárgyalási pozícióba kerül országunk, miután a taggáválást követően mindkét államra érvényes lesz az EU vízügyi keretirányelve, amely a vízmegosztási kérdéseknél kiemelt szempontként kezeli az ökológiai állapotok javítását. Ez pedig egyértelműen a magyar érveket tám asztja alá. Magyarország ugyanis az eddigi tárgyalások során mindvégig szorgalmazta a Szigetköz és a Csallóköz vízellátásának a javítását. Egyes hírek szerint a jelenlegi kormányzat érdemben nem változtat majd az elődje által Szlovákiának átadott ajánla ton. (Némelyek egyébként is úgy vélik, jogi szempontból még nem vesztette érvényét az Orbánkormány idején kidolgozott megoldási javaslat.) A több mint három éve átadott magyar megoldási terv legfontosabb eleme az volt, hogy Magyarország kész lenne végleg lemondani a bősi vízierőműben megtermelt elektromos áramról, illetve a létesítményben meglévő hozzávetőleg 2035 százalékos tulajdoni részesedéséről, ha a szlovák fél átadná a szigetközi térség ellátásához szükséges vízmennyiséget, s végleg elfogadná, hogy nem épül meg az eredeti vízlépcsőtervekben szereplő nagymarosi duzzasztó. Több szakértő szerint a felső folyószakaszon a Duna vízhozamának a fele illetné országunkat. A vízhozam 40 százalékára azonban mindenképpen szükség lenne szigetközi régióban tapasz talható ökológiai gondok orvoslásához. A magyar ajánlat szerint a megegyezés feltétele lett volna az is, hogy Szlovákia közreműködjön a Duna Budapest feletti szakaszának a hagyományos folyamszabályozási módszerekkel történő mederrehabilitációjában.
