Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-12
5 Iliescu "különleges kegyeinek" birtokában. Holott az egész kormányátalakítási hercehurca elsőso rban az ő eltávolítását szolgálta, mégpedig Brüsszel megnyugtatására. Ilyen helyzetben az elemzők szerint Iliescu attól félt: a parlament esetleg nem iktatja be az ő másik "kegyeltjét", az államfői hivatal eddigi vezetőjet, Ioan Talpes tartalékos tábo rnokot. Ez utóbbi ugyanis egy újonnan létrehozott államminiszteri posztra lett kijelölve, s mint ilyen, a honatyák döntésétől függött. Iliescu ugyanakkor éppen Stanoiut akarta Talpes helyére tenni az államfői hivatalban. Ezt azonban nem tehette meg mindadd ig, amíg a parlament áldását nem adja Talpes beiktatására. Ez a visszás helyzet alkalmas volt arra, hogy a szereplők kölcsönösen sakkban tartsák egymást. Egyik oldalon Nastase és a parlament, a másik oldalon pedig Iliescu és Rodica Stanoiu állt. Csakh ogy ebben a játszmában - vallják a román megfigyelők - Iliescunak sikerült "megaláznia" Nastasét. A miniszterelnök a parlamenti ülés kezdetéig hiába várta ugyanis az államfői aláírásokat a személyi változásokról, a honatyák több mint egy óráig ültek tétlen ül a helyükön. Az ellenzék egy idő után ráunt a várakozásra, alkotmányos kifogást emelt a kialakult helyzet ellen, javasolva, hogy válasszák ketté a kormány átszervezésének, illetve személyi átalakításának procedúráját. Nastase tehát Iliescu szándékos kivárása miatt arra kényszerült, hogy "az alkotmányossági kétértelműségért" elnézést kérjen az ellenzéktől. Elfogadta annak indítványát, és megváltoztatta kormányfői beszédének eredeti szövegét. A román sajtó csütörtöki értékelései szerint a parlamen tben "cirkuszi mutatvány", "baljóslatú bohózat", "a demokrácia mímelése" zajlott. Az Adevarul vezércikke szerint mindez csorbította az államhatalom tekintélyét. Egyes elemzők emlékeztetnek arra, hogy a kormány átalakítása éppen az európai integrációs követ elmények teljesítését akarta volna bizonyítani, ehelyett komolytalan hatalmi közjáték rontotta a látszatot. A parlament végül is titkos szavazással, 289 igen és 68 nem szavazattal elfogadta a kormányátalakítást jóváhagyó határozatot (a liberális és a d emokrata ellenzék honatyái nem vettek részt a szavazáson). A csütörtöki sajtó ezért fogalmazott úgy: a szociáldemokraták kormányát csak a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) támogató szavazataival lehetett "átpaszírozni" a parlamenten. vissza +++ kfn/kgf 12.17 LMT 110304 4453 BP0266 4 230 MTIk1067 Szerbiaválasztások - Áprilisban ismét elnökválasztás lesz Szerbiában kod: VTAS/BELP fk: SZERBIA ld: Petky József, az MTI tudósítója jelenti: Belg rád, 2004. március 11., csütörtök (MTI) - Predrag Markovic szerb parlamenti elnök csütörtökön bejelentette, hogy április 4ére kiírja az újabb, immár negyedik köztársasági elnökválasztást. Markovic szerint az országnak legkésőbb június 28ig, Szent Vid napjáig lesz elnöke (ez a nap a rigómezei csata és sok más történelmi esemény évfordulója). A köztársasági elnöki teendőket ideiglenesen ellátó házelnök reményét fejezte ki, hogy addig a p arlament is elfogadja az új alkotmányt. Szerbiának a tavalyi év elejéig volt "rendes" köztársasági elnöke, Milan Milutinovic személyében, aki nem sokkal mandátuma lejárta után feladta magát a hágai Nemzetközi Törvényszéknek (NT), amely Koszovóban elkö vetett háborús bűncselekményekkel vádolja őt. Másfél év leforgása alatt háromszor tartottak elnökválasztást, de mindhárom szavazás kudarcba fulladt, mivel a részvételi arány nem érte el az ötven százalékot. A 2002 szeptemberébenoktóberében, illetv e decemberében tartott két elnökválasztáson a szavazatok tekintetében Vojislav Kostunica volt jugoszláv államfő, jelenlegi szerb miniszterelnök győzött, jóval több szavazatot szerezve vetélytársainál. A legutóbb megismételt, tavaly november 16iki elnökvál asztáson Tomislav Nikolic, a SRS elnökhelyettese fölényes győzelmet aratott a kormánykoalíció jelöltje, Dragoljub Micunovic felett (ekkor Kostunica nem indult). Az újabb, negyedik elnökválasztást minden bizonnyal siker koronázza, mivel a szerb parlame nt február 25én eltörölte a választójogi törvényből az ötven százalékos küszöbre vonatkozó cikkelyt. A dilemmát inkább a jelenti, hogy ki legyen Tomislav Nikolic ellenfele, a radikális politikus ugyanis biztosan indul az újabb választáson, s belgrádi elemzők szerint győzelme esetén végleg bezárulnának a Nyugat kapui Szerbia előtt. Jelenleg Szerbiában legfeljebb két politikus van, aki le tudná győzni Nikolicot:
