Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-08
16 széleskörű gyanakvás fogadja: vajon nem a Fidesz érdekeinek képviselőjek ént lépe fel a demokrácia fölötti őrködés helyett. A szocialistaszabaddemokrata koalíció ezért akkor jár el helyesen, ha nem él jövőre a harmadik forduló lehetőségével, hanem az ellenzékkel közösen keres köztársasági elnöknek alkalmas, az első fordulóban megválasztható jelöltet. Az 198990es alkotmányozás óta Magyarországon többen, többször kezdeményezték a köztársasági elnökválasztás szabályának megváltoztatását. Azzal az általános érvvel próbálták ezt alátámasztani, hogy a közvetlen elnökválasztás úgy mond demokratikusabb. Érdekes módon a miniszterelnök és más tisztségviselők közvetlen választását nem kezdeményezték, holott ezzel a logikával azokat is közvetlenül választhatnák a polgárok. Valójában a közvetlenül választott miniszterelnöknek - mint Izrae lben - gondot okozhat a kormánytöbbség megteremtése és fenntartása, ami gyengítheti a kormánynak, a demokratikus államberendezkedés egyik alapintézményének működését. Ezért választják a miniszterelnököt az összes képviselő egyszerű többségével. Hasonlóképp en a köztársasági elnök alkotmányos feladatának betöltését a kétharmados parlamenti többség általi választás szolgálja jól. Tegyük hozzá: az eltelt másfél évtizedben a parlament által választott köztársasági elnök intézménye kifejezetten jól működött. Al kotmányt módosítani viszont csak akkor szabad, ha a hatályos szabályozás fontos társadalmi célok megvalósulását nehezíti. Ilyen megfontolásból módosították az Alkotmányt például a csapatmozgások engedélyezésével kapcsolatban, mivel a korábbi szabályozás ne hezítette NATOkötelezettségeink teljesítését, vagy az igazságügyi reform keretében is, hogy megszűnjön az igazságszolgáltatásra gyakorolt kormányzati nyomásgyakorlás lehetősége. Nem állítható, hogy az elnökválasztás szabályának módosítását bármiféle hason ló nehézség tenné elengedhetetlenné Az Alkotmány ugyanis akkor szolgálhat iránytűként az állami intézményeknek és a polgároknak jogaik gyakorlásában és kötelezettségeik megtartásában, ha nem változik egyik napról vagy egyik évről a másikra. Az Alkotmány n em egyszerűen a törvények törvénye, hanem egyúttal az a közös nevező is, amely a demokratikus társadalomban egyesíti az óhatatlanul különböző álláspontokat valló politikai erőket. Azokat a garanciákat tartalmazza, amelyek a valamennyiünk által közösen vall ott célok - a polgárok szabadsága, az esélyek egyenlősége, életfeltételeink biztonsága és kiszámíthatósága - érvényesülését biztosítják. Aki komolyan veszi a nemzeti összefogást, annak éppen az Alkotmányt, a demokratikus politikai közösségnek ezt a kötőany agát nem szabad rövid távú népszerűségi szempontok szolgálatában megkérdőjeleznie. Medgyessy Péter mégis erre szánta el magát. Mindezt ahelyett teszi, hogy ütőképes megoldást kínálna az ország felgyülemlett gazdasági és szociális problémáira. Ahhoz ugyani s a kampányban tett megalapozatlan ígéretek felülvizsgálatára, a versenyképes üzleti szférára ballasztként nehezedő közszféra gyökeres reformjára lenne szükség. Medgyessy kormánya azonban szemlátomást semmit sem tesz ebben az irányban, s ezt a Népszavaint erjúban azzal ideologizálja meg, hogy "... abban a felfokozott, mármár háborús helyzetben, amiben a magyar közélet és politikai élet van, nem lehet nagy feladatok megoldásához hozzákezdeni." Mintha a jelentős reformokat az angol Thatcherkormánytól a leng yel Mazowieckikormányig nem saját felelősségi körükben, éles ellenzéki és érdekképviseleti támadásokkal is szembenézve dolgozták volna ki és hajtották volna végre. Schröder kancellár is csak azért kényszerült kompromisszumra ellenzékével, mert annak a Bun desratban (a tartományok képviselőiből álló felsőházban) többsége van, egyébként bizonyosan nem habozott volna ellenzéki egyetértés nélkül is végigvinni a maga reformelképzeléseit. Neki ugyanis voltak ilyenek, s eszébe sem jutott azok helyett az alkotmány átszabását kezdeményezni. Medgyessy viszont ezt teszi. Szerinte a nép mögötte áll, "a javaslatok valóban nem a pártok érdekeiből indulnak ki, ezért érthető, hogy a pártoknak szükségük van egy kis gondolkodási időre", s előbbutóbb megfontolják javaslatai t. Ha pedig nem, hát a néphez fellebbez, és népszavazást kezdeményez. Márpedig Magyarország demokratikus intézményrendszere az 184849es áprilisi törvények és trónfosztás óta parlamenti döntések, ha tetszik pártalkuk keretében alakul ki, melyek mögött ren dre széles népakarat áll. Ekképpen jött létre az 198990es köztársasági alkotmány is, melynek tekintélyét Medgyessy most megkérdőjelezi. vissza
