Reggeli Sajtófigyelő, 2004. március - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-03-06
6 forintárfolyam. A gazdaságot sikerült a nem zetközi versenyképesség irányába terelni. Én ugyanakkor ezeket az eredményeket igyekszem meglehetősen szerényen kezelni. Nem ünnepelni kell, hanem elérni, hogy a folyamat tartós maradjon. Az is marad. És a népszerűség, netán bizalomvesztés? – Ez nem ment ség ugyan, de a rendszerváltozás óta minden kormány ebbe a helyzetbe került a ciklus közepén. Mi abban különbözünk tőlük, hogy az előző kormányok nem igazán voltak képesek levonni az ebből adódó konzekvenciát. Nem is választották újra őket. Én azt mondom, hogy változni és változtatni kell. Úgy gondolom, hogy ennek a jelei már érzékelhetők. És ezért mondom azt, nagyon is hangsúlyosan, hogy én elindultam, és azt várom, hogy jöjjenek utánam. Aki ezt a folyamatot segíti, szövetségesnek tekintem. vissza Bezáruló kiskapuk a feketemunka előtt Népszabadság • 2004. március 6. • Szerző: L. K. A külföldiek minden hat hónapból legfeljebb kilencven napot tölthetnek Magyarországon, ezért nem folytatható az a gyakorlat, hogy havi egyszeri ki utazással bárki szinte tetszése szerint maradhatott nálunk. Zavarokat okozott egyes országok állampolgárai körében, hogy a múlt év őszén új vízumegyezmények léptek hatályba, amelyek szerint megváltoztak a magyarországi tartózkodás feltételei – tudtuk meg Végh Zsuzsannától, a BM Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal vezetőjétől. A főigazgató elmondta: néhány ország esetében tavaly ősszel bevezették azt az uniós követelményt, amely szerint a vízummentes beutazásra jogosult külföldiek hat hónapon belül leg feljebb kilencven napig maradhatnak külön tartózkodási engedély nélkül az ország területén. Ha a féléves keretet kimerítették – például úgy, hogy folyamatosan három hónapig Magyarországon voltak – , legközelebb csak három hónap múlva térhetnek vissza, vagy vízumot kell igényelniük. Aki ezeket a szabályokat megszegi, pénzbírságra, de súlyosabb esetben kiutasításra is számíthat. Hasonló szabályok vonatkoznak azokra is, akik kedvezményes, többszöri beutazásra jogosító vízummal rendelkeznek; e körbe tartoznak a magyar származású ukrán és szerb állampolgárok, akik hat hónapból szintén csak kilencven napot tölthetnek Magyarországon. A jogszabályban meghatározott idő után mindenkinek el kell hagynia az országot, mert a további tartózkodásra jogosító vízumot csak az érintett lakóhelye szerinti magyar külképviseleten lehet igényelni. A korlátozás – ettől eltérő megállapodás hiányában – legkésőbb május 1jétől valamennyi vízummentes beutazásra jogosult külföldire érvényes. Ha valaki például a tengerentúlról látogat Ma gyarországra, alaposan meg kell fontolnia, meddig akar maradni, mert a kilencven nap letelte után haza kell utaznia, és további tartózkodásra jogosító vízumot is csak otthon igényelhet. Kivételesen – többek között betegség vagy baleset esetén – a határőrsé g is adhat egyszeri vízumot, de mindössze 15 napra. Méltánylandó okból az idegenrendészeti hatóság szintén kiállíthat tartózkodási vízumot Magyarországon, ám erre legfeljebb tartós gyógykezelés, esetleg családegyesítés esetén kerülhet sor. A korábbi szabá lyozás szerint a vízummentes külföldiek általában harminc napig tartózkodhattak az országban, és ha valamelyik határátkelőn kiléptek, majd azonnal visszafordultak, ismét maradhattak egy hónapig. Így ők – a havi egyszeri kiutazás mellett – gyakorlatilag kor látlan ideig lehettek nálunk, és sok illegális munkavállaló élt is a lehetőséggel. A tapasztalatok szerint elsősorban román állampolgárok dolgoztak így Magyarországon, de a kiskaput a tavaly október óta hatályos magyar – román vízummentességi megállapodással becsukták. Végh Zsuzsanna elmondta: az új helyzet miatt jelentősen nőtt a tartózkodási vízumok iránti kérelmek száma, nem ritka azonban, hogy a hosszú időre tervezett „családlátogatás” célja bizonyíthatóan illegális munkavállalás, és ilyenkor a vízum kiad ását természetesen megtagadják.
