Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-07
7 A Nemzeti Etnikai Kis ebbségi Hivatal támogatja, hogy a választások előtt az országos kisebbségi önkormányzatok névjegyzéki bizottságokat hozzanak létre azokon a településeken, ahol kisebbségek élnek. A háromtagú bizottság dönt arról, hogy ki vehető föl a névjegyzékbe, vagyis k i tartozik az adott nemzetiséghez. Ehhez viszont mindenkinek nyilatkoznia kell kisebbségi hovatartozásáról. "A népszámlálási adatok azt tükrözik, hogy sokan nem vállalják nyíltan nemzetiségüket, ezért fenntartásaink vannak, hogy hányan regisztráltatnák ma gukat a névjegyzékbe – állítja Kreszta Traján. Az elnök elmondta: – A másik probléma, hogy több olyan önkormányzat működik, leginkább a fővárosban, amelynek semmi köze a kisebbségekhez. Ha ezek állítanak névjegyzéki bizottságot, ismét legitimáltatják maguk at. Az is gond, hogy a települési önkormányzatokhoz hasonlóan költségvetési szervvé nyilvánítanának bennünket. Ahhoz, hogy az apparátusunkat az előírtaknak megfelelően felduzzasszuk, a jelenlegi állami támogatás többszörösére lenne szükségünk." Az elektor i választási rendszernél azok, akik mandátumot szereznek a helyi kisebbségi önkormányzatokban, automatikusan jogot szereznek arra, hogy elektorként részt vegyenek az országos önkormányzatot létrehozó elektori gyűlésen. Az itt alkalmazott kis listás választ ási szabályok miatt nem alakulhat ki arányos képviselet, a győztes visz mindent. Ennek a szisztémának a hátrányait leginkább a romák szenvedték el a legutóbbi választásokon. Az Országos Cigány Önkormányzat vezetői támogatják a választói névjegyzék bevezet ését, mert szerintük ez garancia az "álkisebbségek" kiszűrésére, és örvendetes, hogy – az önkormányzatiság történetében először – létrejönnek a megyei kisebbségi önkormányzatok. Heizer Antal, az NEKH elnöke közölte: "Konszenzusos megoldásra törekszünk, ez ért a hét végén újból leülünk egyeztetni az országos elnökökkel." A jövő héten a végső változatról tájékoztatják a parlamenti pártok képviselőit is. Vannak olyan javaslatok, hogy a névjegyzékbe felvettek ellen fellebbezést lehessen benyújtani. vissza És Erdéllyel mi lesz? - Geopolitikai napló Magyar Hírlap 2004. február 7. Szerző: Molnár Gusztáv Románia geopolitikai szempontból több mint nyolcvan évvel a "nagy egyesülés" után sem egységes ország. Társadalmi szerkezetét é s politikai preferenciáit tekintve a Regát inkább keleteurópai, Erdély és a Bánát inkább középeurópai jellegű. Jól látható ez abból, hogy a "partikuláris" román demokrácia kulcspártja, a posztkommunista utódpárt Olténiában, Munténiában és Moldvában 1990 óta – Bukarestet leszámítva – gyakorlatilag megszakítás nélkül hatvan százalék fölötti eredményeket ér el, míg Erdélyben nem tud igazából meggyökerezni. A legújabb közvéleménykutatási eredmények is azt mutatják, hogy az ellenzéki liberálisdemokrata koalí ció szinte minden erdélyi megyében (a Székelyföldet leszámítva) vezet, míg a Regátban esélye sincs arra, hogy megközelítse a Nastase miniszterelnök vezette szociáldemokratákat. Ez – különösen, ha az RMDSZ nem jut be a parlamentbe, ami valószínű – könynyen politikai patthelyzet kialakulásához vezethet. A jelenlegi kormánypárt marad a legerősebb párt, de nem lesz abszolút többsége, és megfelelő partner híján nem fog tudni kormányozni. A liberálisok és a demokraták túlságosan megerősödnek ahhoz, semhogy érdekü kben állna segédkezni a posztkommunistáknak. A NagyRománia Párt a maga biztos 2025 százalékával készségesen rendelkezésre állna, de Nastaséék nyilván nem fognak kérni a segítségéből. Egyszóval Romániát is fenyegeti a szerb szindróma, ha nem is abban a du rvább változatban, hogy egyenesen a nemzeti radikálisok kerüljenek többségbe. De annyiban igen, hogy sem nélkülük, sem velük nem lehet majd kormányozni. Tony Judt már 2001 novemberében megírta a The New York Review of Booksban – lett is belőle országos ha jcihő Romániában – , hogy az EU bővítésének igazi próbaköve nem a középeurópaiak, hanem Románia integrálása lesz. "Aki keresztülutazik Erdélyen – írja Judt – , az ma is azt hiheti, hogy KözépEurópában van. A világi és egyházi építészet, a kisebbségek jelen léte, még a – nagyon viszonylagos – jólét is azt a régiót idézi, amelyhez Erdély egykor tartozott. A Kárpátoktól délre és keletre azonban valami más kezdődik." Az amerikai szakértő szerint Romániát éppen azért kell az EUnak integrálnia, mert ez az ország "Európa szélén" helyezkedik el, és a szó szoros értelmében a nyugat- és középeurópaiaktól függ, hogy ténylegesen "európaivá" váljon. A jelek szerint Brüsszel – jelenlegi fölöttébb bonyolult helyzetében – szeretné elhalasztani Románia csatlakozását. De az is lehet, hogy nem egyszerűen csak halasztásról, hanem egy új stratégia első lépéseiről
