Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-06
16 szervezetek - Székely Nemzeti Tanács, Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács - váltak ki belőle, váltak le róla. Most pedig immár egy politikai párt is előállt a politikájá val elégedetlenek kezdeményezésére, a Magyar Polgári Szövetség. Amelyet neves, tekintélyes politikusok, értelmiségiek vezetnek, támogatnak, többek között Tőkés László, az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnöke, aki ma az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, S zász Jenő székelyudvarhelyi polgármester, Csapó József, az erdélyi autonómiatervezet kidolgozója és sokan mások. Ma is igaza van Markó Bélának, aki vitacikke mottójául Kós Károly szavait idézte: "Számba kell venni erőinket, szerveznünk kell a munkát, tud nunk kell a célt, amit el akarunk érni." Ma azonban már a közös célt, a megmaradást szem előtt tartva, azt hiszem, a legokosabb, amit tehetnek az RMDSZ vezetői, hogy megfogadják a tanácsot, és immár azon gondolkodnak, hogyan lehetne a jövőben a magyar kö zösségi akaratot a létező szervezetek közötti hatékony együttműködéssel szolgálni. vissza Magyar minta, más kivitel - Kedvezménytörvény a szomszédos országokban Heti Válasz 2004. február 6. Szerző k: Botos László - Füzesi Magda - Gurbán György - Tornay István A környező országok tanultak hazánktól. A szomszédos államok is bevezettek kedvezménytörvényeket, bár egyik sem olyan átfogó, mint a magyar polgári kormány által elfogadtatott státustörvény. A magyar ötletet, ha burkoltan is, de mindegyik példának tekinti. Bukarestben hamarosan közzéteszik a magyar ötlet alapján készülő, de a hazai státustörvényre bizonyosan csak elvben hasonlító román kedvezménytörvény tervezetét. A végrehajtást és alkalmazá st a kormányfőtitkárság keretén belül működő - mondhatni ugyancsak magyar mintára létesült - határon túli románok hivatala irányítja. Noha a pontos megnevezés az összrománságra utal, a támogatási rendszer majdnem teljes egészében a szomszédos és környező o rszágok területén élő románok támogatását célozza. Románigazolványok kibocsátása egyáltalán nem valószínű, de a Moldovai Köztársaságban élő románok számára már régóta betölti ezt a szerepet, és sok előnnyel jár a kettős állampolgárságot igazoló okmány vagy a román útlevél. A román kedvezménytörvény elkészítésével párhuzamosan Bukarest diplomáciai úton azon fáradozik, hogy a balkáni államok is hivatalosan ismerjék el nemzeti kisebbségként a területükön élő román közösségeket. A készülő román jogszabály a s zomszédos - például Magyarország - és környező - mint Albánia - államokban élő románok nemzeti identitásának megőrzését kívánja segíteni, négy fő programcsomag révén: kultúra- és hagyományápolás, anyanyelvű oktatás, sajtó, egyház. Sajátos a Moldovai Közt ársaságban élő románok helyzete, illetve kapcsolatuk az anyaországgal. A "román testvérállamnak" nyújtott hivatalos és nem hivatalos támogatási rendszer többsíkú, és messze túllépi a kedvezménytörvény kereteit. Bukarest nem kér autonómiát a környező ország okban élő román közösségek számára, de óhajtja a parlamenti és önkormányzati képviseletüket. A moldovai Besszarábia és az ukrajnai ÉszakBukovina kapcsán sok közíró és politikus eléggé gyakran használja - nem hivatalosan - az újraegyesítés vagy visszacsato lás fogalmát, mint az említett területeken élő románság sorsának eszményi megoldását, a támogatási rendszer igazi alternatíváját. A külhoni románok hivatala csaknem 600 román etnikai szövetséggel tart kapcsolatot a világ számos országában. A leendő kedve zménytörvény révén intézményesítik a határon túli románok támogatását, de látványos fordulatra és teljes áttekinthetőségre nem lehet számítani. Hiszen örökös titkolózás övezi például a Székelyföldön tíz évvel ezelőtt létrehozott és különleges státussal ren delkező ortodox püspökség állami támogatását is. Szlovák igyekezet
