Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-05
18 EUpolgárok jogai Az Európai Unió polgára az adott ország állampolgáraival azonos feltételekkel, vagyis munkavállalási engedély nélkül vállalhat munkát. Ha három hónapnál hosszabb ideig kíván a kiválasztott tagállamban tartó zkodni, akkor tartózkodási engedélyt kell kérnie. Ehhez csak munkaszerződésre van szükség, az engedély megadása automatikus, általában öt évre szól, kérésre meghosszabbítják. A közösségből érkezett munkavállalót ugyanolyan munkafeltételek, munkajogok, díja zás illetik meg, mint a hazait. Emellett jogosult a szociális ellátások széles körére: betegbiztosításra, anyasági és munkanélküli segélyre. Ezek a juttatások megilletik a munkavállaló közvetlen családtagjait is. vissza Ébresztőt fújtak – Brüsszeli intő Romániának HVG 2004. február 5. Szerző: Irházi János A kormánypárt és az ellenzék egyaránt megkezdte a felkészülést a júniusi helyhatósági, valamint a novemberi elnök- és parlamenti választásra Rom ániában. Eközben két brüsszeli szakértő Bukarest uniós csatlakozási tárgyalásainak megszakítását próbálja elérni. Valósággal lubickolt a Brüsszelből, egyenesen Günter Verheugen bővítési biztostól érkezett dicséretözönben Adrian Nastase román minisztereln ök múlt heti sajtótájékoztatóján. Büszkén idézte Verheugen szavait: „Románia tíz évet elvesztegetett a korábbi tehetetlen kormányokkal, a mostani az egyedüli, amely eredményeket ért el." A sajtót előszeretettel kioktató Nastasét egy váratlan áramszünet még a kényelmetlen kérdésektől is megmentette, pedig a gyertyafényben távozó újságírók két friss botrányról is ki akarták faggatni: valóban felmerülte, hogy megszakadnak az uniós csatlakozási tárgyalások, és igaze, hogy Románia a 2001. októberben született tiltás óta újabb 1500 gyereket adott örökbe külföldi állampolgároknak. A brüsszeli hírek szerint ugyanis Emma Nicholson angol bárónő, az Európai Parlament (EP) román ügyekkel kapcsolatos jelentéstevője, valamint Arie Oostlander holland néppárti képviselő m árciusban az EP plénuma előtt akarja javasolni a csatlakozási tárgyalások megszakítását Bukaresttel. Derült égből villámcsapásként érte a Románia 2007es EUfelvételét máris tényként ünneplő kormányzó Szociáldemokrata Pártot (PSD) a brüsszeli hír. Különös en, hogy 2004 választási év Romániában: júniusban helyhatósági, novemberben pedig elnök- és parlamenti választásokat tartanak. Az ellenzéki liberálisok (PNL) pedig - éppen a brüsszeli kritikát meglovagolva - máris a kormány lemondását, előrehozott választá sok kiírását követelik. Lady Nicholson - aki a romániai árvaházi gyermekek külföldi örökbefogadásának ellenőrizetlensége okán 2001ben már javasolta a tárgyalások felfüggesztését (HVG, 2003. május 10.) - most a jogrend hiányosságait, a mindent átszövő kor rupciót hozta fel aduként. A nála jóval keményebben fogalmazó Oostlander pedig kijelentette: „Románia nem jogállam." A kritika igencsak éles, ám valószínűleg megfogalmazói is sejtik, nincs sok esélyük az indítvány keresztülvitelére. Ráadásul az EP szocial ista frakciójának alelnöke, Gary Titley máris „butaságnak" titulálta azt, és nyomban elismeréssel illette Bukarest egyébirányú eredményeit. Arra azonban feltehetően alkalmasak voltak a vádak, hogy - a felmérések szerint - a lakosság ötvenszázalékos támogat ottságát élvező Nastasekabinet érezze: figyelik. Talán arra is jó volt az intés - reménykednek ellenzéki körökben , hogy a gazdasági és szociális gondokat a kormány ne a kizárólag kampánycélú túlköltekezésekkel orvosolja. Azt azonban az ellenzék is kény telen elismerni, hogy a 2003as előzetes makrogazdasági mutatók - az ipari termelés 4,8 százalékos bővülése, a 14,1 százalékos infláció, a 4,2 százalékos GDPnövekedés, valamint a 2,5 százalékos GDParányos költségvetési hiány - Romániában régen látott ked vező folyamatokat jeleznek. Még akkor is, ha a mérleg másik serpenyőjében tetemes külkereskedelmi deficit, átszervezésre váró nagy állami vállalatok tucatjai, padlóra küldött mezőgazdaság, az egészségügyi pénztár 28 ezer milliárd lejes (1 forint = 155 lej) kinnlevősége, az energiaipar és a Petrom olajvállalat privatizációjának halasztgatása áll. A csatlakozási tárgyalások pedig Hildegard Puwak integrációs miniszter tavalyi lemondása (HVG, 2003.
