Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-05
11 Május elseje után valamennyi magyar állampolgár egyúttal EUállampolgárrá is válik. Ennek tartalmi fedezete sokkal több, mint esetleg gondoln ánk, jóllehet – mivel az EU nem önálló állami entitás – nem fedi le a nemzetállami polgárság teljes körét. Azonban mind jogi, mind pedig politikai (valamint gazdasági) tekintetben számos hasonlóság felfedezhető az utóbbiakkal is – csak immár közösségi alap okból kiindulva. Fontos jog, hogy májustól bárki magyar nyelven fordulhat panasszal – levéllel, petícióval – az Európai Parlamenthez, vagy az Európai Bizottsághoz, és jogosult anyanyelvű válaszra is. Különösen az Európai Bizottságnál igyekeznek egyre job ban odafigyelni az ilyen állampolgári észrevételekre, amelyeket indokolt esetben felkarolnak – igaz, nem az adott személy konkrét sérelmének orvoslására, hanem a sérelmet kiváltó körülmények megszüntetésére. További adalék a közösségi diplomáciai és konz uli segítségnyújtás intézménye. Minden olyan esetben, amikor valamely EUtag egy harmadik országban nem rendelkezik semmilyen képviselettel – és ez Magyarország esetében nem ritka – , az ott netán segítségre szoruló állampolgár bármelyik jelen lévő EUtagál lam követségéhez fordulhat. Ritkább esetben ez diplomáciai védelmet is jelenthet – amikor tehát a tagország maga avatkozik be adott eljárások lefolytatásába – , gyakoribb azonban a konzuli segítség, amikor az érintett polgár maga jár el az adott konzulátus tevőleges segítségével. 1995 óta külön végrehajtási szabályban rögzítik a lehetséges esetek listáját, miként azóta már egységes európai hazatérési okmány is létezik olyan esetre, ha valaki például elveszítette az útlevelét. Nem kevéssé fontosak az uniós állampolgárság politikai következményei. Már a júniusban esedékes európai parlamenti választásokra is igaz, hogy a tagállamok valamennyi polgára az európai, valamint a helyhatósági választásokon a regisztrált tartózkodási helyén választhat és maga is szaba don választható (a nemzeti törvényhozási választásokra mindez nem terjed ki). Az egyetlen korlátozás a helyhatósági választások esetében, hogy bizonyos – hatalomgyakorlási – funkciókra ma még más tagországbeli személy nem választható (ez általában a polgár mesteri és a jegyzői tisztség). Az Európai Parlament esetében azonban ilyen megkötés sincs: bárki szert tehet parlamenti funkcióra, bármely országban választották is meg. A választási és választhatósági jog nincs tartózkodási időhöz kötve: helyi regisztrác ió után azonnal gyakorolható. Nem csekélyek a taggá válásból egyének számára adódó gazdasági következmények sem, jóllehet közülük némelyek hatálya esetleg néhány évvel még kitolódik a csatlakozás után. Ilyen a személyek szabad mozgásának és letelepedésén ek joga, a szolgáltatások szabadsága (akár szolgáltatóként, akár szolgáltatást – például gyógyellátást – élvezőként). Mindezekkel azonban már sorozatunk további részeiben foglalkozunk majd. vissza Elutasítják a drávai erőművet Világgazdaság [20040205] Nem ért egyet Horvátország drávai vízlépcsőépítési terveivel a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM), ám egyelőre nincs szükség arra, hogy a kormány tárgyaljon a kérdésről. A kabinet ug yanis egy még az előző kabinet idején meghozott határozatban már a beruházást elutasító álláspontra helyezkedett – közölte kérdésünkre a zöldtárca. A KVM tájékoztatása szerint ez a helyzet akkor változhat, ha a horvát kormányzati szervek a beruházást ellen ző szakértői vélemények ellenére konkretizálják terveiket és elkezdik a Novo Virje mellé tervezett létesítmény építésének engedélyeztetését. A minisztériumba az elmúlt napokban több száz elektronikus levél érkezett azt szorgalmazva, hogy Persányi Miklós kö rnyezetvédelmi és vízügyi miniszter lépjen fel a folyó horvátországi szakaszára tervezett vízi erőmű megépítése ellen. Zágráb tavaly év végén konzultációra kért lehetőséget, amely elől a magyar fél nem zárkózott el. Ezt azonban a horvátok részéről azóta nem követték újabb lépések. Magyarországnak birtokában vannak a megfelelő jogi eszközök arra, hogy véleményét érvényre juttassa, ezek közé tartozik a magyar – horvát vízgazdálkodási együttműködési egyezmény, amely a két fél egyetértésétől teszi függővé a has onló vízépítési művek létesítését. Amennyiben Horvátország a magyar álláspontra tekintet nélkül engedélyezné a
