Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-03
17 Czúcz Ottó (58) 1998 óta az Alkotmánybíróság tagja. A jogász 1974től a JATE jogi karának oktat ója, 1993ban megszervezte a kar szociálisjogi kutatócsoportját. 1998tól az Európai Társadalombiztosítási Intézet alelnöke. Az elsőfokú bíróság létrehozásával 1989ben az volt az EU célja, hogy tehermentesítse az Európai Bíróságot. A testülethez magánsz emélyek és cégek fordulhatnak, elsősorban a belső piacon felmerülő gazdasági, kereskedelmi vitákkal foglalkozik. Ítéletei ellen az EUbírósághoz lehet fellebbezni. Juhász Endre (60) 1992től a Külkereskedelmi Minisztérium Európai Ügyek Hivatalának vezet ője volt, 1994től egy éven át képviselte a magyar kormányt az EU Társulási Bizottságában. 1995től Magyarország EUhoz akkreditált nagykövete. Ebben a minőségében magyar részről ő vezette végig az 1998tól 2002 végéig tartó csatlakozási tárgyalásokat. 200 3. május 19étől az európai uniós koordinációért felelős tárca nélküli miniszter. Az Európai Unió Luxemburgban székelő bíróságának feladata a közösségi jog értelmezése, az uniós szabályok és a nemzeti jogszabályok közötti viszony meghatározása. Szerepét a z alkotmánybírósághoz is hasonlítják, mivel dönthet az uniós intézmények határozatainak jogszerűségéről, és meg is semmisítheti azokat, a jogértelmezési vitákban hozott döntései pedig a legfelsőbb bíróságok jogegységesítési feladatának felelnek meg. A test ülethez a tagországok egymás közötti vitáik eldöntésére, a bizottság pedig a tagországokkal szembeni vitás ügyei miatt fordulhat, de nemrég az Európai Bizottság az Európai Tanácsot jelentette fel. vissz a Budapest Analyses − No. 34, January 30, 2004 Tárgy: A Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnökének politikai tanulmánya Ország: Románia Bevezető: Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnöke 2004. január 16án két magyarors zági hetilapban is a magyar nemzetpolitikát érintő tanulmányt tett közzé. A tanulmány felsorolja az RMDSZnek a magyar közösség érdekében elért eredményeit, felszólítja a magyarországi pártokat és az értelmiséget közös nemzetpolitikai minimum kialakítására , illetve határozottan síkraszáll a határon túli magyar politikai képviseletek olyan egysége mellett, amely biztosítja e szervezetek bejutását az adott ország parlamentjébe. Elemzés: Az RMDSZ a legutóbbi közvéleménykutatások adatai szerint a román par lamentbe való bejutáshoz szükséges 5%os küszöb alá csúszott. A romániai magyar párt leginkább a magyarok által többségben lakott székely megyékben vesztett sokat népszerűségéből, ami részint a helyi alacsony életszínvonallal, részint néhány meghatározó RM DSZes politikus gazdasági tevékenységét övező híresztelésekkel, leginkább azonban a magyar népesség politikai elégedetlenségével függ össze. Mindehhez hozzájárul, hogy a Romániai Magyar Demokrata Szövetség fokozatosan szakít a jelenlegi román ellenzékkel, és az IliescuNastase páros által vezetett Román Szociáldemokrata Párttal, a kommunista utódpárttal működik együtt, ami miatt komoly bírálatokat kap a román ellenzéki sajtóban is Ebben a környezetben újabb kihívást jelent Markó Béla pártelnök számára, hogy Romániában - a vártnál jóval szervezetettebben, nagyobb társadalmi és sajtóvisszhanggal - civil szervezetként megalakult az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, mely leginkább az RMDSZszel szembeforduló magyar értelmiségieket fogja össze, és az európai pél dákon alapuló kisebbségi autonómiamodellek elérését tűzi ki célul a magyar kisebbség számára. Bár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács nem párt, ösztönzőleg hat egy alternatív magyar politikai erő megalakítására, amely idén nyáron a többségében magyarok lakta Székelyföldön nem teljesen esélytelenül tudna elindulni az önkormányzati választásokon, akár az RMDSZszel szemben is
