Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-03
15 Népszava 2004. február 3. Szerző: Rónay Tamás Továbbra is fényévekre vannak a kormányalakítástól a szerb demokratikus tömb pártjai, így Vojiszlav K ostunica még mindig csak álmodozhat arról, hogy ő lesz az ország miniszterelnöke. Az elmúlt héten hosszas huzavona után végre elvi megállapodás született az úgynevezett demokratikus tömb pártjai között arról, hogy többségi kormányt alakítanak. Vagyis az új kabinetnek tagja lesz a néhai miniszterelnök, Zoran Djindjics fémjelezte Demokrata Párt (DS). Pedig Vojiszlav Kostunica, a kormányalakítással megbízott Szerbiai Demokrata Párt (DSS) elnöke korábban többször is közhírré tette: ő bizony nem hajlandó beven ni a kormányzásba a DSt. A demokraták ugyanakkor közölték: ők viszont csak akkor támogatják a Kostunica vezette kormány munkáját, ha annak tagjai lesznek. Kostunica végül engedni kényszerült, de egyelőre semmiféle megállapodásra sem jutottak arról, mikén t osszák el az egyes tárcákat a demokratikus pártok között. Vagyis vita lesz még bőséggel, s ha végre valahára meg is alakul az új szerb kormány, annak jövője igencsak kérdéses. Mindez a DS és a DSS közötti állandó huzakodásra vezethető vissza. A két párt közötti nézeteltérések oka a Kostunica és a tavaly márciusban meggyilkolt Zoran Djindjics közötti rivalizálásra vezethető vissza. A kiváló politikai érzékkel megáldott volt szerb miniszterelnök minden alkalmat megragadott arra, hogy borsot törjön a nehézke s, lassú gondolkodású, és igen bizonytalan jugoszláv elnök orra alá. Miután Jugoszlávia felbomlott, Kostunica szerb elnök akart lenni, ám - többek között Djindjics ügyeskedése miatt - minden próbálkozása hiábavalónak bizonyult. A szerb kormányfő halála utá n mit sem javult a DS és a DSS viszonya. Kostunica ma is gyűlöli a demokratákat, a párttal és Djindjiccsel szemben felgyülemlett kisebbségi érzéseit mindmáig nem tudta levetkőzni. vissza Uniós kez dőcsapatunk Magyar Hírlap 2004. február 3. "BMWs gyakornokoknak" nevezte a Financial Times a csatlakozó országok EU- biztosait. Ôk az első hat hónapban – mintegy 16 ezer eurós fizetésért – a rendszer működését tanulmányozzák. Igaz, Balázs Péter számá ra ezzel a munka véget is érhet. Novemberben ugyanis újra döntenek a biztosok személyéről. Úgy hírlik, az ő helyére a szocialista párt "erős embere" is szívesen pályázna. A korábbi híreszteléseket tekintve nem okozott meglepetést, hogy a kormány Balázs Péter brüsszeli EUnagykövetet jelöli az Európai Unió Bizottságába, míg Juhász Endre volt főtárgyaló, mostani uniós miniszter az Európai Bíróságban kap posztot. A kormányzat ugyan titkolta a kiválasztottak neveit, ám nem leptek meg senkit azzal, hogy az el sőfokú bíróság bírájává Czúcz Ottó alkotmánybírót, az európai számvevőszék tagjává pedig Halász Gejza Zsolt közgazdászt jelölték. Medgyessy Péter kormányfő és Kovács László külügyminiszter tegnapi közös sajtótájékoztatóján a kormányfő úgy fogalmazott, hog y a felelős posztokhoz méltó képviselőket sikerült találni. Az új tisztviselők május 1jétől elfoglalják hivatalukat, de hogy kinek meddig tart a megbízása, még kérdéses. Juhász Endre és Czúcz Ottó jövője például a szerencsétől függ. Előbbi 2006. október 6áig vagy 2009. október 6áig maradhat posztján, attól függően, hogy a tíz új bíró közül sorsolás útján kik kerülnek be az első tisztújítási hullámba. A bírák kinevezése hat évre szól, de háromévenként a testület felét újraválasztják. Igaz, mandátumuk töb bször megújítható. Az elsőfokú bíróság tíz új bírójának tisztújításáról szintén sorsolás útján döntenek. Legközelebb 2004. augusztus 31én, illetve 2007. augusztus 31én lesz személycsere. A számvevőszéki biztos megbízatása hat évre szól. Balázs Péter ese tében a képlet ennél bonyolultabb. Annyi biztos, hogy október 31éig az Európai Bizottság tagja lesz, akkor azonban új testület áll fel. Kovács László tegnap kitérő választ adott arra a már lapunkban is ismertetett forgatókönyvre, mely szerint akár ő maga is Brüsszelbe költözhet. Mint mondta, az új bizottság felállítása előtt "lesz egy újabb jelölési folyamat, amikor mind a 25 tagállam újra jelöl, ami azt jelenti, hogy jelölheti ugyanazt a személyt, de jelölhet mást is". Balázs sorsa tehát leginkább a szoci alistáknak az európai parlamenti választásokon elért eredményétől – vagy Kovács esetleges köztársasági elnöki ambíciójától – függ. Ha ugyanis csalódást okozó európai parlamenti választási