Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-25
15 később az etnikai nyugtalanság által érintett keletszlovákiai térségekbe utazott, és méltatta a rendőrök hig gadt fellépését. A zavargások által sújtott települések közül a jelentések kiemelik Tőketerebest (Trebisov), ahol 250 rendőr vett körül egy négyezer roma által lakott és rendbontók által dúlt városrészt. A zavargások okait elemezve a jelentések két körül ményre összpontosítanak. Egyrészt utalnak arra, hogy január 1jétől drasztikusan csökkentették a pénzbeni juttatásokat, miután korábban a segélyek összege nagyobb volt, mint amit a felkínált közhasznú munkával keresni lehetett. E probléma kezelésére Kaník jobban fizetett közhasznú munkák szervezését ígéri. A zavargások további okaként idézik a kormány nyilatkozatait, amelyekben visszatérően utalnak a roma népesség körében terjedő uzsorára és a vele járó zsarolásra – jelentette a szlovák hírügynökség. A Re uters szerint a roma lakosság körében nagy a készülődés, hogy május 1je után NagyBritanniába távozzanak, ahol bármely munkát elvállalnának. A hírügynökség idézi a kisebbség vezetőit, akik szerint mind a cseh, mind a szlovák kormány keveset tett a két ors zágban élő, 700800 ezer roma reménytelen létfeltételeinek javításáért. vissza Zsákutcában a globalizáció? [20040225] A globalizáció jelenlegi menetét meg lehet és meg kell változtatni – hangoztatja egy új, úttörő jelent őségűnek minősített tanulmány, amelyet a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) kormányzótanácsa részére készítettek. Az anyag szerzői megállapítják, hogy a folyamat zsákutcába jutott, és onnan csak akkor lehet kihozni, ha azt az „emberek aspirációihoz” igaz ítják. A tanulmányt a globalizáció szociális dimenzióinak vizsgálatára létrehozott testület (lásd a keretes részt) állította össze, és már a címben a folyamat méltányossá és tisztességessé tételét, illetve az adódó lehetőségekből való egyenlőbb részeltet ést sürgette. Az összesen 168 oldalas jelentés mindenekelőtt utal a globalizáció – jobbára potenciális – előnyeire: megnyitotta az utat a nyílt gazdasághoz és a nyílt társadalomhoz, a javak, az eszmék és a tudás határok nélküli áramlásához, a globális tuda t és lelkiismeret kialakulásához, az egyenlőtlenség, a szegénység, a gyermekmunka és a környezeti degradáció felszámolásához. Ennél is súlyosabb azonban a globalizálódást kísérő negatívumok listája: mély és tartós az egyensúlyhiány, a folyamat nem találkoz ik a világnépesség nagy többségének elemi aspirációival, így a megfelelő munkával és szebb jövő ígéretével. A folyamat előnyei távolinak és elérhetetlennek látszanak, míg a tehertételei nagyon is valóságosak, széles körben terjed a korrupció, a globális ko rmányzás és annak intézményei válságban vannak. További súlyos megállapítás, hogy a jelenlegi formájában a globalizáció egyensúlyhiányt és egyenlőtlenségeket támaszt mind az országokon belül, mind azok között, a megtermelt gazdagságból sokan nem részesedne k. A diagnózisnál is általánosabbak a javasolt gyógymódok: javítani szükséges a kormányzás minőségét mind tagállami, mind nemzetközi szinten, tisztességesebb szabályokkal kell irányítani a világkereskedelmet, a befektetéseket és a migrációt, munkát, megé lhetést és szociális védelmet kell biztosítani mindenkinek, mégpedig nemzetközileg szabályozott munkaügyi és foglalkoztatási normák mellett. Az elengedhetetlen reformokat nem kívülről kell diktálni, hanem a kormányokkal szükséges kidolgoztatni. Az elemzé st márciusban az ILO kormányzótanácsa fogja megvitatni, a kiegészített változatát pedig júniusban a nemzetközi munkaügyi konferencia elé terjesztik, s eljuttatják az ENSZhez, illetve a tagállamok kormányaihoz. Az Európai Bizottság már a közzététele napján üdvözölte a tanulmány megállapításait. Az ILO által a globalizáció szociális hatásainak vizsgálatára létrehozott testület (World Commission on the Social Dimension of Globalization) 26 tagot számlál, akik között van Nobeldíjas, politikus, parlamenti ké pviselő, gazdaság- és társadalomkutató, munkáltatói és szakszervezeti képviselő. A testület társelnöki tisztét két államfő (Tarja Halonen finn és Bejamin William Mkapa tanzániai) látja el. Tagjai között ott van
