Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-25
7 Chirac kiemelte: egy esetleges kétsebességes Európa miatt felvetődő kétségekkel szemben Franciaország huszonötödmagával együtt kívánja Európát építeni. Hozzátette: sem megosztott, sem megbénult Európát nem akarnak, és a kibővült Európának valamennyi ta gja javára kell előre haladnia. Kiemelte: ebben a 25ös keretben hagyni kell, hogy a legelszántabb országok "felderítők" módjára gyorsabban és messzebb haladjanak egyes területeken, mert ennek "gyümölcsét egész Európa fogja learatni", amennyiben ezek a z országcsoportok nyitva hagyják a kaput mindazok előtt, akik közéjük kívánnak állni. Az európai véderő kapcsán azt fejtegette Chirac, tovább kell fejleszteni a kapacitásokat, mert szükséges, hogy katonai téren is létezzen Európa. Szerinte aki az európ ai véderőn munkálkodik, az a transzatlanti kapcsolat életképességét segíti elő. Leszögezte: senki nem várja el Magyarországtól, hogy válasszon a NATO és az európai véderő között. "Az unió köteles pénzügyi szolidaritást vállalni az új tagállamokkal, aho gyan ez az előző bővítések során is történt" - mondta Chirac. Megjegyezte, hogy amikor Franciaország nemrég emlékeztetett az EU és tagállamai számára kötelező költségvetési fegyelemre, "ezzel nem ezt a szükséges erőfeszítést akarta megkérdőjelezni". Ch irac úgy fogalmazott, hogy Magyarország az elmúlt 15 évben bátran szembenézett minden kihívással és felküzdötte magát az unió követelményeinek magaslatára. Kitért arra: Franciaország erősen támogatja a demokratikus és gazdasági reformok folyamatát végi gkísérő és elősegítő magyar kezdeményezéseket a Balkán térségében és Ukrajnában. Szólt arról, hogy a francia vállalkozók számára Magyarország kiválasztott ország, "az egyik legfontosabb viszonyítási pont KözépEurópában". Chirac arról is beszélt, támog atja a budapesti francia nyelvű egyetem tervét és örül annak is, hogy Magyarország nemsokára megfigyelői státusszal csatlakozik a frankofon országok családjához. Chirac beszédében letette voksát az európai szellem lehetőségeinek felhasználása mellett, és külön megemlítette Neumann, Fejtő, Liszt, Bartók, Vasarely és Kertész Imre nevét. A francia elnök a globalizáció problémájával is foglalkozott beszédében, mondván, azzal szembe kell nézni, kordában tartani, hogy tiszteletben tartsa a kultúrák sokszí nűségét. "Ehhez meg kell alkotnunk az egész bolygóra kiterjedő demokráciához szükséges közös szabályokat, egy világkormányzást" - jelentette ki. Chirac beszédét mintegy 500 meghívott hallgatta az Országház Felsőházi termében. Jelen volt többek között Mádl Ferenc köztársasági elnök, Medgyessy Péter kormányfő, Orbán Viktor és Boross Péter volt miniszterelnökök, a néhai Antall József miniszterelnök özvegye, Dávid Ibolya, az MDF elnöke, Csillag István gazdasági és közlekedési miniszter, Magyar Bálin t oktatási miniszter, Juhász Endre integrációs miniszter, valamint a parlamenti pártok vezetői, a közjogi méltóságok, írók, művészek, polgármesterek, valamint a mintegy 60 tagú francia delegáció tagjai, köztük Raymond Barre exkormányfő magyar származású fe lesége, Eva Barre. vissza +++ bgu/bkk 11.41 LMT 240204 5365 BP0565 4 230 MTIk1113 RomániaMagyarországkisebbség - Corlateanu a magyarországi románok parlamenti képviseletéért kod: külkapcsolat/nemzetiség/BELP/KUL P fk: HU/RO ld: Bukarest, 2004. február 24., kedd (MTI) - Románia szorgalmazza a Magyarországon élő románok parlamenti képviseletének biztosítását - hangoztatta kedden Bukarestben a határon túli románok hivatalának vezetője. Titus Corlateanu, a határon túli románok bukaresti hivatalának vezetője keddi sajtóértekezletén - amelyről a Rompres hírügynökség is beszámolt - hangsúlyozta: a román hatóságok továbbra is síkra szállnak azért, hogy Magyarországon olyan törvényi feltételeket teremtsenek, ame lyek lehetővé teszik a magyarországi románok budapesti parlamenti képviseletét. Corlateanu szerint a román államnak ez az elvárása főleg a magyar ellenzékre, s azon belül is elsősorban a Fideszre vonatkozik, amely gyakran abban volt érdekelt, hogy a ma gyarországi politikai vitákat áthelyezze a határon túlra, "mesterséges feszültségeket" gerjesztve.
