Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-20
5 a szakértői tárgyalások felújítása útján a parlamenti döntés elhalasztásával feny eget, figyelmeztet a párt csütörtöki közleményében. A VMDP nem látja szükségét, s értelmét sem újabb szakértői tárgyalási fordulóknak. Tisztában vagyunk azzal, hogy a parlamenti pártok, s a parlament saját felelősségének tudatában, s a konkrét helyzetet so koldalúan értékelve hozza meg tartalmilag pontosan körülhatárolt döntését. A döntés elhalasztása is döntés. A VMDPnek meggyőződése, hogy a kettős állampolgárság ügye olyan kérdés, melynek megoldásához mindkét "oldalnak" közös érdeke fűződik. A kettős á llampolgárság a VMDP értelmezésében egy fontos eszköz a határmódosítás nélküli nemzeti integráció folyamatának kiteljesítésében. Ugyanakkor hozzájárulhat ahhoz, hogy Magyarország egy nemzeti foglalkoztatáspolitikai modell kidolgozásával könnyebben oldja m eg a fenntartható gazdasági fejlődés EUban vállalt kötelezettségének teljesítését. Mindezt figyelembe véve, s a schengeni vasfüggöny leereszkedésének árnyékában, a VMDP és a vajdasági magyarság reménykedve várja a kedvező parlamenti döntés meghozatalát a z Országgyűlésben. vissza A látszatautonómia nem autonómia Egeresi Sándor interjúja a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Nem kedvelik az autonómia törekvéseket a Kárpátmedencében. Így van ez Szerbiában is, ahol a napokban támadást indítottak a Vajdaság autonóm státusa ellen, ahol a délvidéki magyarok túlnyomó többsége él. A környező államok közül még a Tito vezette Jugoszláviában a Vajdaság autonóm tartományi státust kapott. Az 1974es jugoszláv alkotmány ellentmon dásosan jelölte ki a tartományok helyét, valójában a két tartomány, Vajdaság és Koszovó csaknem másfél évtizeden keresztül a gyakorlatban köztársasági jogállást élvezett. Ezt a gazdasági és politikai autonómiát söpörte el Milosevics 1988. október 6i forra dalma. 2000ben a Milosevic megbuktatásával kormányzati szerephez jutott szerbiai demokratikus ellenzék ígérete volt, hogy a Vajdaság nagyobb önállóságot kap. Ez azonban csak részben vált valóra, így az a hatáskör, amivel a vajdasági vezetés ma rendelkezik , csupán a töredéke az 1974. utáninak. A vajdasági mag yar pártok közül a VMSZ tartja legfontosabbnak a szerb többségű tartomány autonómiájáért folytatott politikai küzdelmet. A legutóbbi parlamenti választások legerősebb pártjának, a szélsőséges Szerb Radikális Pártnak a vezetői viszont most azzal fenyegetőzn ek, hogy a Szerdiai Demokrata Párttal karöltve megszüntetik még a tartomány meglehetősen szűk körű meglévő autonómiáját is. A vajdaságiaknak tehát komoly hatáskörrel kell rendelkezniük annak érdekében, hogy megőrizhessék nemzeti identitásukat. Egeresi Sánd or, a VMSZ alelnöke szerint egy vajdasági magyar egység létrehozása segíthetne abban, hogy az elmúlt évek alatt kiharcolt értékeket a Vajdaságban megőrizzék, egy széles demokratikus blokk garancia lenne arra, hogy a vajdasági magyarság helyzete rendeződjön , és a tartomány megkapja az autonómia alapfunkcióit. Ehhez azonban belső politikai stabilitásra, rendszerbeli változásokra van szükség, és az sem mellékes, hogy Vajdaság sorsa a többségi nemzet hozzáállásától is függ. A politikus szerint a Vajdaságnak, mi nt az ország legfejlettebb régiójának, az európai régiók nagy családjába kell tartoznia, viszont ha az elmúlt három év euroregionális politikája megtorpan, akkor Vajdaság visszatérhet a milosevicsi idők önkielégültségi állapotába. Az akkori látszatautonómi át és a jelenlegi omnibusz autonómiát nem fogadják el a vajdasági magyarok, mert ők valós autonómiában szeretnének élni, ebben érzik jól magukat, ebben tudják megvalósítani alapvető jogaikat - tette hozzá Egeresi Sándor, a VMSZ alelnöke. ----- Az alábbiakb an ismertetjük a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában elhangzott Egeresiinterjú teljes szövegét. Aki kérdezett: Ternovácz István. - Kelle attól tartanunk, hogy mi, vajdasági magyarok hamarosan majd hivatalosan szerbiai magyarok leszünk? - Ez a bal nacionalista politika, amely Belgrádból sugárzik, azt a kérdést veti fel, hogy vajon mi vajdasági, délvidéki magyarok esetleg szerbiai magyarok leszünk. Tény és való, hogy a Vajdaságnak és az ott élőknek komoly hatáskörökkel kell rendelkezniük annak érdeké ben, hogy mi, vajdasági magyarok is megőrizhessük nemzeti identitásunkat, és szülőföldünknek képzeljük a Vajdaságot, nem pedig valamiféle ideiglenes menhelynek - mondta Egeresi Sándor, a vajdasági parlament és a VMSZ alelnöke. Olyan politikai körök,
