Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-19
9 kormánykoalícióban minden eszközzel érvényesíteni igyekvő - Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) érdekeit képviselné. A futottak még kat egória előtt Lubo Roman, a szintén koalíciós tag ANO (Igen) jelöltje zárja a sort. Hiába támogatja a befolyásos Markíza kereskedelmi televízió, a sajtó nemrég megszellőztette, hogy a pártja irányítása alatt működő gazdasági minisztérium 4 millió korona áll ami támogatást adott fia Au Cafe nevű pozsonyi éttermének átalakítására. A kormánypártok közül egyedül a Magyar Koalíció Pártja (MKP) nem állított saját jelöltet. Hiába hozott létre a pártvezetés e célból különbizottságot, egyetlen kiszemelt jelölt sem ál lt kötélnek. Egyelőre az sem tisztázott, hogy végül támogate valakit a párt az első fordulóban. Kukan már hónapokkal korábban eldöntötte, hogy a magyar szavazatok helyett inkább az enyhén nemzeti érzelmű, jóval nagyobb eredménnyel kecsegtető választóbázis ra épít. Ennek részeként a kedvezménytörvénnyel kapcsolatos vitákban odáig ment, hogy az MKP deklarálta: elnökjelöltként ne számítson a párt támogatására. Schuster a koalíciós reformok akadályozása miatt nem jöhet számításba, bár Bugár Béla MKPelnök egy n yilatkozatban utalt rá: véleménye szerint a magyarok egy része megszokásból valószínűleg mégis rá fog szavazni. Meciar támogatása ugyan szóba sem került, az exkormányfő ennek ellenére próbálkozik: kampányát Dunaszerdahelyen, Pázmány Péternél, az MKP egyik legismertebb polgármesterénél kezdte. Eddig a párt nem adott választ Bútora együttműködési ajánlatára. Pedig Bútorának oroszlánrésze volt abban, hogy a kilencvenes évek elején a magyarok is jelen lehettek a rendszerváltó kormányban. Időben gondoskodott Sc huster arról, hogy az államfői kampány ne laposodjon Meciar visszatérésének szimpla showműsorává. Az elnökválasztás napjára, április 3ára írta ki a Smer és a szakszervezetek által 660 ezer aláírással támogatott petícióban követelt, előrehozott parlamenti választásokat kérő népszavazást. Ezzel a kormánykoalíció mellett a többi induló dühét is kiváltotta, Schuster ugyanis szerintük a kormányellenes szavazók támogatását igyekszik ily módon megnyerni magának. Schuster döntését követően Dzurinda nyomban a nép szavazás bojkottjára szólította fel a lakosságot. Ez azonban nem bizonyult szerencsés húzásnak: az ellenzék „aggódni" kezdett a demokrácia gyakorlásának legközvetlenebb formájáért. Bárdos Gyula, az MKP frakcióvezetője meg is üzente a kormányfőnek, hogy has onló ötleteit ezentúl először a koalíciós tanácsban vesse fel. Bárdos sokkal meggyőzőbbnek tartaná, ha a választók számára a jelenlegi kormány esetleges bukásának következményeit vázolnák fel. Az sem biztos egyébként, hogy egy eredményes népszavazás azonna l előrehozott választásokat eredményezne, a referendum kötelező jellegével kapcsolatban - a politológusok és jogértelmezők vitája miatt - valószínűleg az alkotmánybíróságnak kellene állást foglalnia. Kérdés viszont, hogy az igencsak megingott támogatottság ú kormánykoalíció mennyire merne ellenszegülni a népakaratnak. vissza BP0199 4 230 MTIk1056 Szlovákiakedvezménytörvény - Pomogátsinterjú a Szabad Újságban fk: SK/HU ld: Pozsony, 2004. február 18., szerda (MTI) - A magyar kormány költségvetési megtakarításokkal kapcsolatos elképzelései semmiképpen sem érinthetik a határon túli magyarságot támogató közalapítványok rendelkezésére álló pénzeket - nyilatkozta a pozsonyi Szabad Újság e heti számában Pomogáts Béla, az Ill yés Közalapítvány (IKA) elnöke. Mint mondta, egyelőre ugyan nincsenek pontos értesülései arról, vajon az IKAt érintően milyen konkrét elképzelései vannak a pénzügyminisztériumnak, de reméli, hogy az ezzel kapcsolatos rémés álhírek nem válnak valóra. A kuratórium elnökeként azonban mérlegelnie kell az idevágó híreket, egyszersmind köteles kifejezni "azokat a nagyon fontos kulturális és egyetemes érdekeket, amelyeket a hírek nyomán bekövetkező intézkedések sérteni fognak" - mondta az IKA elnöke. Pomogáts szerint a magyar kulturáli s életnek, a magyar közéletnek minden ilyen természetű csökkentés ellen tiltakoznia kell, hiszen a jelzett közalapítványok nem egyszerű financiális alapon működnek, ezért nem arról van szó, hogy ha nehéz pénzügyi helyzet adódik, akkor kevesebb autópályát é pítenek, vagy elhalasztanak valamilyen beruházást. A közalapítványok ugyanis részben politikai, részben erkölcsi alapon működnek és hozzák meg döntéseiket. "Politikai kritériumok alapján, hiszen a határon túli magyarság szervezeteinek, intézményeinek
