Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-19
5 tagjai, sem annak különböző nézeteket valló vezetői, sem a magyar politikai élet felelős szereplői nem fogják kockáztatni az eddigi parlamenti részvétel eredm ényeit és az erdélyi magyarság jövőjét. +++ kit/kgf 09.55 LMT 180204 3025 vissza BP0084 4 230 MTIk1023 Romániakisebbségcivil szervezet - Bejegyezték a Prosperitas Egyesületet kod: nemzetiség/újság/PRES/BELP fk : RO/HU ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2004. február 18., szerda (MTI) - Bejegyezték a Prosperitas Egyesületet, ezzel elkezdheti a munkát a Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet - számolt be szerda i számában a Krónika. Az erdélyi napilap emlékeztet: a Székelyföldi Fejlesztési Régió alapjául szolgáló civil szervezet bejegyzéséhez szükséges minisztériumi engedélyekre több hónapon át vártak az alapítók. A szervezetet tavaly tavasszal hozta létre Ma ros, Hargita és Kovászna megye önkormányzata közéleti személyiségek és a történelmi egyházak támogatásával, bejegyzését pénteken hagyta jóvá a sepsiszentgyörgyi Városi Bíróság. A hivatalos papírok megvannak, de a munka neheze csak most kezdődik - foga lmazott a lapnak a lebonyolítást vállaló Kovászna megyei tanács elnöke, Demeter János. Az első feladat az egyesület közgyűlésének mielőbbi összehívása lesz, amelyen megválasztják majd a végleges vezetőséget, és döntenek a stratégiáról. A tanácselnök szerin t erre körülbelül kéthárom héten belül kerülhet sor. A Prosperitas megalapításakor az egyik legfontosabb célkitűzés a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet létrehozása volt, most ennek a finanszírozásáról is egyeztetni kell. Az elgondolás szerint a Székelyföldi Fejlesztési és Kutatási Intézet és más célkitűzések megvalósításához szükséges összegeket részben a három megye önkormányzatai adják, részben pedig a magyar állam biztosítja majd. Ez utóbbiról, valamint a pénzek nagyságáról a közelj övőben egyeztetnek. +++ kit/kgf 10.18 LMT 180204 1849 vissza BP0107 4 230 MTIk1033 SzlovákiaMagyarországkedvezménytörvény - Duray cikke a Szabad Újságban kod: jogalkotás/nemzetiség/diplomácia/újság/PRES/KUL P/BELP fk: SK ld: Pozsony, 2004. február 18., szerda (MTI) - A státustörvény egyik legszomorúbb fejezetének nevezi szerdán megjelent cikkében az oktatásinevelési támogatások felvidéki kálváriáját Duray Miklós, a szlovák kormánykoalícióhoz tartozó Magyar Koalíció Pártjának (MKP) ügyvezető alelnöke, a párt parlamenti képviselője. Duray a Pozsonyban megjelenő hetilap, a Szabad Újság hasábjain idézi fel és kommentálja a kedvezménytörvény közel hároméves történetének eseményeit. Hangsúlyozza, hogy a sem a folyamat során nem volt, sem jelenleg nem létezik Szlovákiában olyan jogi norma, amely magánszemélyeknek, vagy intézményeknek megtiltaná, hogy bármilyen külföldi támogatást elfogadjanak. "De a magyarkérdés Szlovákiában sajátos kérdés, kisiklik az ál talános megítélés alól, akárcsak a zsidókérdés Németországban" - fogalmaz Duray. Az előzményekre visszatekintve felidézi: 2001ben, az Orbánkormány utolsó napjaiban a szlovák fél időhúzásra rendezkedett be, 2002 tavaszán pedig "nyíltan visszautasította a megegyezés bármely lehetőségét, mondván, hogy Magyarország új kormányával kív án egyezségre jutni". Az új magyar kormány színrelépése után a törvény kálváriájának új fejezete kezdődött. "Ebben jelentős teher nyomja a hivatalos magyar politika vállát, de nem teljesen mentes a felelősségtől a politikán kívüli közélet sem" - állít ja Duray, aki vízválasztónak nevezi a szlovák kormányfő emlékezetes budapesti fellépését, azt, amikor Mikulás Dzurinda tizenöt pontban szabta meg Pozsony feltételeit, s ezzel a két fél "a nagy nyilvánosság előtt konfrontálódott." Úgy látja: ettől a pillana ttól kezdve fel volt oldva a magyar fél keze, így a hatályos törvény értelmében kezdhette volna folyósítani a támogatást, "mert a megegyezés lehetősége szertefoszlott, a szlovákiai törvények pedig nem gördítettek semmilyen akadályt az útjába." Szerinte azonban minden másként történt: a magyar fél a megegyezés hiányára hivatkozva elutasította a támogatás folyósítását, majd a magyar külügyminisztériumban a jogszabály "radikális módosítása" mellett
