Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-17
6 Családoknak nem jár státuspénz NSZ • 2004. február 17. • Szerző: Szilvássy József Végre Szlovákiában is pont került a csaknem három éve elhúzódó státusügy végére. A pozsonyi belügyminisztériumban bejegyezték az anyaországi oktatási támogatás fogadásával és elosztásával megbízott Pázmány Péter Alapítvány módosított alapszabályát. Ezzel elhárult minden jogi és politikai akadály a decemberben megkötött magyar – szlovák kormányközi egyezség végrehajtása elől. Az ellenzéki és a nacionalista szlovák pártok ugyanakkor nem nyugodtak bele abba, hogy – az európai szokásoknak megfelelően – civil szerveződés kapja meg az oktatási támogatást, és felhasználásáról szuverén módon, az önmaga választotta kurátorok határozata alapján döntsön. Az sem készteti jobb belátásra e politikai erőket, hogy mindezt az illetékesek kizárólag a szlovákiai törvények alapján tehetik meg. Nyilván ez a helyzet játszott szerepet abban, hogy – az eredetileg a tehetséges tanulók és a felvidéki magyar pedagógusok támogatására létrejöt t – alapítvány kuratóriumát néhány napja két olyan politikussal bővítették, akik jelenlegi tisztségük súlyával is kellő védelmet nyújthatnak az esetleges támadásokkal és hecckampányokkal szemben. DukaZólyomi Árpád a magyar – szlovák kisebbségi vegyes bizott ság tagja, A. Nagy László pedig a pozsonyi törvényhozás kisebbségi és emberjogi bizottságának az elnöke. Jól jellemzi a középeurópai állapotokat, hogy a státustörvény végrehajtásában érintett, Magyarországgal szomszédos hat országban háromféleképpen alka lmazzák a magyar jogszabályt. Négy szomszédos állam nem igényelt különegyezséget, Bukarest és Pozsony viszont megkövetelte ezt. Szlovákia tűnik a legmakacsabbnak, hiszen ellenezi, hogy – az egyetemisták kivételével – egyének vagy családok juthassanak anyao rszági oktatási támogatáshoz. Pozsony csak abba egyezett bele, hogy iskolák vagy pedagógus- és szülői munkaközösségek használhassák a magyarországi anyagi forrásokat, nyilvános pályázatok alapján. Kárpátalja, Erdély és a Vajdaság sok családjában jól jön a magyar iskolákban tanuló gyermekekért évente járó, fejenkénti húszezer forint. Hozzájuk hasonlóan a bodrogközi, a gömöri vagy más felvidéki térségekben is hamar elköltenék ezt a háromezer koronányi összeget, különösen tanévkezdéskor. Ám ők nem juthatnak h ozzá ezekhez a pénzekhez. Több szlovákiai magyar szakember viszont némi örömet is érez ebben az ürömben. Ilyen körülmények között ugyanis tekintélyes summa gyűlhet össze, amelylyel a Pázmány Péter Alapítvány sáfárkodhat. Támogathatja iskolai könyvtárak, i nformatikai rendszerek gyarapítását, pénzt adhat fontos segédkönyvek és korszerű taneszközök vásárlására, a nemzeti azonosságtudatot erősítő sokféle programra. Azaz: hathatósan járulhat hozzá korszerűen felszerelt, színvonalas oktatást kínáló magyar tannye lvű iskolák fenntartásához. vissza Pozsony, 2004. február Ötpárti kezdeményezés A vajdasági magyar pártok csúcstalálkozója Temerinben - Levél Kostunicához Az öt vajdasági magyar párt hétfői temerini csúcstalálkozójának dönt ése értelmében a Vajdasági Magyar Demokrata Párt és a Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége levéllel fordult Vojislav Kostunicához, a Szerbiai Demokrata Párt elnökéhez, amely levélben nagyra értékeli az ötszázalékos parlamenti küszöb eltörlésének kezde ményezését, s azt az erőfeszítést, hogy lehetővé váljon a kisebbségek részvétele a törvényhozásban, ám ugyanakkor azt is kéri, hogy töröljék el a választási listákhoz szükséges tízezer aláírás összegyűjtésének a kötelezettségét. A VMDP a javasolt természet es küszöb helyett a számarányos, szavatolt mandátumoknak ad előnyt. Az egyik esetben 45 képviselői helyet szerezhetnének a magyarok, a másikban, számarányuknak megfelelően kilencet. A levelet Ágoston András, a VMDP elnöke és Páll Sándor, a VMDK elnöke ír ta alá.
