Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-11
14 Miomir Zuzul horvát külügyminiszterrel közös sajtóértekezletén Cowen közölte: Írország a horvát jelölti státus támogatásával kívánja befolyásolni a júniusi csúcs döntését. Horvátország figyelemre méltóan fejlődött az elmúlt években – indokolta az ír állásfoglalást Cowen. Nemcsak gazdasági teljesítményéről szólt elismerően, de a reformfolyamatot is kellően átfogónak nevezte. Zágráb 2003 februárjában nyújtotta be felvételi kérelmét, s arra számít, hogy a jelölt státus júniusi hivatalos elnyerése u tán 2007ben válhat a közösség teljes jogú tagjává. Zuzul ígérete szerint Horvátország kitart a reformok folytatása mellett, s felkészült arra, hogy teljesítse a tagsággal járó összes követelményt. Az egyik ezek közül az, hogy Zágráb maradéktalanul működ jék együtt az ENSZ háborús bűnösök ügyeit kivizsgáló hágai nemzetközi törvényszékével. NagyBritannia és Hollandia szerint azonban a horvát kormány ennek nem tesz eleget; késlekedik például Ante Gotovina volt tábornok kiadásával, akit azzal gyanúsítanak, h ogy 1991 – 95 között része volt szerb polgári személyek meggyilkolásában. Zuzul most a Slobodna Dalmacijának úgy nyilatkozott: meggyőződése, hogy a hágai törvényszék kedvezőnek fogja értékelni Horvátország együttműködési erőfeszítéseit. vissza EPválasztás: egyetértés a június 13i időpontban Magyar Hírlap 2004. február 11. A négy parlamenti párt egybehangzóan azt javasolta, hogy az európai parlamenti választásokat a magyar hagyományoknak megfe lelően vasárnapi napra, június 13ára írja ki a köztársági elnök. Abban is egyetértés volt, hogy a kiírás lehetőség szerint a március 15ei Nemzeti Ünnepet követően kerüljön sor. Mádl Ferenc felhívta a pártok képviselőinek figyelmét arra, hogy hamarosa n jelölteket kell állítaniuk az ORTT tagjaira, és annak vezetőjének személyére. A pártvezetők a megbeszélés után úgy nyilatkoztak, a köztársaság elnöke is úgy gondolja, kulturáltabb közbeszédre és mérsékeltebb politikai hangvételre van szükség. vissza Félreértett interjú az unió bővítéséről Magyar Hírlap 2004. február 11. Egy német lapnak angol nyelven adott nyilatkozat magyar verziója nem feltétlenül megfelelő forrás az értelmezésre – mon dta tegnap a külügyi szóvivő arra a felvetésre, hogy hivatalos magyar álláspontnak tekinthetőe az, amit az EUbővítés üteméről Kovács László nyilatkozott a Süddeutsche Zeitungnak. E szerint ugyanis a külügyminiszter úgy vélte, az európai bővítési folyamat mai nehézségei arra a "nem nagyon bölcs döntésre" vezethetők vissza, hogy az EUtagállamok vezetői 1999ben Helsinkiben úgy határoztak, egyszerre tizenkét országgal kezdenek tárgyalásokat. A német lap honlapján is közölt interjú német változata szerint a külügyminiszter azt mondta: "Mindig azon a véleményen voltam, hogy a bővítésnek egy lépésről lépésre megvalósuló folyamatnak kell lennie." Kovács nyilatkozatában megemlítette: a helsinki döntést "hibának tartottam, mert a tizenötök EUja nem képes tizenké t új országot egyszerre megemészteni". A bővítési folyamat jelenlegi nehézségei a külügyminiszter szerint erre a hibára vezethetők vissza. Kovács az interjúban hozzátette: az EUnak nem több, mint három vagy négy országból álló kis csoportokat kellett vol na felvennie. A lap azt írja, hogy Kovács vehemensen elutasítja a kétsebességes Európa gondolatát, ez ugyanis szerinte megfosztaná az új tagokat a felzárkózás esélyétől. A miniszter ezenkívül osztja a nagy államok domináns szerepével kapcsolatos "legitim a ggodalmakat". A külügyi szóvivő szerint Kovács kijelentése nem fogható fel a mostani helyzet kritikájaként, nem a tízes bővítés helytelenítése, hanem a magyar diplomácia gondolkodásmódjának elemzése egy bizonyos történelmi periódusban.
