Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-11
10 – Az RMDSZ a román politikai élet fontos szereplője. Pragmatikus párbeszédet fejlesztettünk ki a szövetséggel, amely céljait következetesen és tapintatosan követő partnernek bizonyult. Együttm űködésünk a demokratikus keret megszilárdításához, a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelmezését illetően pedig a mostani különleges szint eléréséhez vezetett. A romániai etnikai sokszínűség az egész társadalom előrehaladását ösztönző té nyező. Ezért is bátorítjuk a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyeket arra, hogy vegyenek részt a helyi, a parlamenti és a nemzetiségek ügyeivel foglalkozó központi intézmények döntéshozatali folyamataiban. Kormánykoalíciós részvétele, majd a Szociáldemo krata Párttal (SZDP) kötött éves kormánytámogatási megállapodásai által az RMDSZ teljes mértékben részesévé vált az 1990 utáni romániai demokratizálódási folyamatnak, de az európai és az euroatlanti szervezetekhez történő felzárkózásnak is. Az RMDSZnek a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett székelyföldi autonómiától történő elhatárolódása felelősségteljes gesztus volt, amely a romániai magyarok valós céljainak és érdekeinek alapos ismeretén nyugszik. Ami a Szabadságszobor visszaállítását illeti: az SZDP és az RMDSZ képviselői megállapodtak, hogy a szobrot más, Románia történelmét reprezentáló emlékművekkel együtt, a létrehozandó román – magyar megbékélési parkban állítják fel. Vita a park színhelyéről folyik. A Babes – Bolyai Tudományegyetemkeretében m űködő magyar karok létrehozásának lehetősége szintén szerepel az RMDSZ és az SZDP közötti megbeszélések napirendjén. Mennyi időt vesz még igénybe az államosított romániai magáningatlanok visszaszolgáltatása? S mennyi időbe telik majd a közösségi és az egy házi vagyon restitúciója? – Az elkobzott javak visszaszolgáltatási, illetve a volt tulajdonosok kárpótlási folyamata egyike a legnehezebb intézkedéseknek, amelyeket a volt kommunista országoknak meg kellett hozniuk. Egész sor olyan jogszabályt fogadtunk e l, amelyek az államosított javak tulajdonosainak veszteségeit orvosolják. Magyarországhoz képest, ahol a restitúció értékpapírok útján történő kárpótlásra szorítkozott, a romániai jogszabályok bőkezűbbek. Az elkobzott ingatlanokról szóló törvény által eddi g 15 500 ingatlant adtunk vissza természetben. A visszaigénylések megoldásának lassúsága 2003 első felében annak volt betudható, hogy a jogosultságot bizonyító okiratokat 2003. július 1jéig lehetett benyújtani, ám ezt követően a folyamat felgyorsult. Az e gyházi ingatlanok viszszaszolgáltatását végző bizottság ülésein tavaly 200 iratcsomót hagytak jóvá. Ezek közül 52 a római katolikus, 68 a református, 8 az evangélikus és 12 az unitárius egyház ingatlanjait juttatta vissza. A visszaszolgáltatási határozatok kibocsátását 2004 első fél évében akarjuk lezárni. Az idén szeretnénk megkezdeni a nemzeti kisebbségektől elkobzott közösségi ingatlanok restitúcióját is. Hol tartanak a Gozsduvagyonnal kapcsolatos tárgyalások? – A Gozsdu Alapítvány javairól folytatott politikaidiplomáciai dialógus előrehaladott, s a kérdés megoldásához megvan a szükséges politikai akarat. Mindkét fél figyelmet fordít az Emanuil Gojdu emlékezetének megőrzését, örökségének hasznosítását szolgáló nagyszabású tervek megvalósítására, hisze n ezt a két kultúra közti kötőelemnek tekintjük. A terveket a közvélemény már ismeri. Az Emanuil Gojdu Román – Magyar Stratégiai Partnerségi Intézet, a közös Emanuil Gojdu Alapítvány, emlékmúzeum, könyvtár és a két tannyelvű Emanuil Gojdu Gimnázium létrehozá sáról van szó. Azt szeretnénk, ha ezek a budapesti Gozsduudvarban valósulnának meg. Ezáltal a jelenleg súlyosan lepusztult ottani épületek visszanyerhetnék egykori fényüket, és szimbolikus jelentőséggel bírnának a román – magyar viszonyban. Magyar kollégámm al most véglegesítjük annak a szakértői találkozónak a napirendjét, amely a két kormány által közösen igazgatott Emanuil Gojdu Alapítvány létrehozásának és az említett projektek kezelésének technikai részleteit hivatott tisztázni. Mikor teszik lehetővé a csíkszeredai magyar konzulátus megnyitását, amit Budapest már régen szorgalmaz? – Figyelembe véve, hogy a bukaresti magyar nagykövetség konzuli osztálya és a kolozsvári magyar főkonzulátus a konzuli tevékenység szükségleteit az ország egész területén lefe dik, egy magyar konzulátus megnyitásának célszerűségével kapcsolatos döntést csakis olyan adatokra lehetne alapozni, amelyek bizonyítanák az újabb konzuli hivatal hasznát és szükségszerűségét. Kormányunk elemezni fogja a magyar fél ez irányú kérését, s biz tos vagyok benne, hogy méltányos megoldást javasol.
