Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-10
13 a munkanélküliség - mondta, majd hangsúlyozta, hogy az új tagállamoknak éppúgy jogukban áll korlátozásokat bevezetni a munkaerő mozgására, mint a jelenlegi 15 tagállamnak. Ha az Európai Unió valamelyik tagállama bezárná munkaerő piacát a szlovákiai munkavállalók előtt, Pozsony ugyanezt tenné az adott országgal szemben. Martin Danko, a szlovák munkaügyi tárca szóvivője a pozsonyi Pravda hétfői számában nyilatkozott Balázs Péter nyilatkozata kapcsán. Danko szerint nincsenek arra uta ló jelek, hogy Budapest a szlovákiai munkavállalókkal szemben korlátozó intézkedésekre készülne. "Ez meglehetősen váratlan, a két ország szomszédviszonyát megzavaró lépés lenne" - fogalmazott a szlovák munkaügyi tárca szóvivője. Visszautasította David Blu nkett brit belügyminiszter azokat a felhívásokat, hogy a kormány - több más jelenlegi EUtagállamhoz hasonlóan - zárja el a brit munkaerőpiacot a csatlakozó országok munkavállalói elől, viszont a miniszterelnökhöz hasonlóan ő is kilátásba helyezte azok kis zűrését, akik csak a brit szociális juttatások kihasználása végett utaznának NagyBritanniába. Ez az ország az egyetlen nagy EUtagállam, amely a május 1jei bővítés első pillanatától korlátozás nélkül megnyitja munkaerőpiacát az új tagországok előtt. vissza TVpolitika Magyar Hírlap 2004. február 10. Medgyessy Péter állítólag beleszeretett a gondolatba, hogy televíziót kellene adni az erdélyi magyaroknak. Talán otthon hallott sokat a tévéb iznis zben rejlő nagy lehetőségekről, talán csak megint feltört benne az ígéretkényszer, amint egyszer Markó Bélával beszélgetett. Az RMDSZ pedig nyilván nem ellenkezik. Miért tenné? Idén két választási kampány is lesz, a szövetségben pedig úgy érzik, a Duna T Vnél nem szeretik őket elégé, szerintük ennek adásaiban az RMDSZ erdélyi bírálói túl nagy térhez jutnak, ráadásul hamarosan a Hír TV is megjelenhet az erdélyi kábeltévék csomagjában. Jön tehát a régi, kormányzatokon átívelő módszer: ha valami nem vagy ne m úgy működik, ahogy szeretnénk, nem a meglévőt javítjuk. Csinálunk másikat, kerül, amibe kerül. Most például állítólag csak az induláshoz egymilliárd forint kellene, a fenntartáshoz – legalábbis egy ideig – ennek többszöröse. Félreértés ne essék: jó az, ha Magyarország támogatja a határon túli magyarokat. Hasznos lehet az egyetemalapítás, fontos a segítség az anyanyelvű iskoláknak, vagy akár a sajtónak a fennmaradáshoz – mindaddig, amíg az ésszerűség határain belül maradunk. A tévéhez azonban ezek a ha tárok már túl szűkek. Lehet, hogy a Duna TV nem úgy működik, ahogy kellene. Az sem zárható ki, hogy az RMDSZvezetők panaszai indokoltak, akkor viszont tessenek ezt kimutatni, majd leülni, átbeszélni a dolgokat, adott esetben új szabályokat hozni. Ha a he lyzet tarthatatlan és javíthatatlan, át is lehet teljesen alakítani a határon túliaknak szóló közszolgálati műsorszolgáltatást. Még mindig olcsóbb lenne, mint – esetleg politikai megfontolásból – milliárdokat költeni egy új tévére, miközben a régi is viszi a pénzt. Legyünk őszinték: ha az erdélyi magyar televízióban igazi üzlet rejlene, akadna ott, aki létrehozná. Románia háromszáz leggazdagabb embere között tíz magyar van, ráadásul egyikük kábeltelevíziós társaság birtokosa, egy másik pedig az RMDSZ legfe lső vezetésének tagja. Ôk nem akartak tévét csinálni. Mi sem. vissza Félnek az RMDSZtúlsúlytól Magyar Hírlap 2004. február 10. Szerzők: Bogdán Tibor, Herczeg Dóra Budapesten hamarosan tájékozt atnak a tervezett erdélyi magyar televízióról, legalábbis ezt ígérik. Erdélyben abban reménykednek, hogy az év második felében már műsort sugározhat a Kárpáthia névre keresztelhető tévé. Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarokért felelős politikai államtitkára lapunkkal mindössze annyit közölt, hamarosan a nyilvánosság elé tárják, hogy tartanak az erdélyi magyar televízióval
