Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-09
14 Az alapokmány elfogadásában nincs semmi alkotmányellenes, cáfolják a vajdasági politikusok a belgrádi pártok állításait. A procedúra folytatásához csak a Liga, a DS és a VMSZ megállapo dása szükséges, gyakorlatilag tehát semmi akadály sincsen, hangzanak a vajdasági érvek. Egeresi Sándor, a tartományi parlament alelnöke egyensen kötelezettségnek nevezte az alapokmány meghozatalát, mert erre tettek ígéretet annak idején a választóknak. A v ajdasági hatalomnak felelősséggel kell viszonyulnia választóihoz, függetlenül a pillanatnyi belgrádi politikai hangulattól, fogalmazott a vajdasági magyar politikus. Nem így gondolják azonban a Szerbiai Demokrata Pártban (DSS). A vajdasági DSSesek úgy vél ik, hogy ennek az alkotmánynak az elfogadása alkotmányellenes lenne, aminek valószínűleg az lenne a követlezménye -- hangzik az egyértelmű nyílt fenyegetés -, hogy feloszlatnák a vajdasági parlamentet. Mert Szerbia egy demokratikus ország és jogállam, s n em engedheti meg magának, hogy egyik területén a procedúrától eltérően cselekedjenek, tette hozzá Velibor Radusinović, a DSS vajdasági frakcióvezetője, aki azt is elvetette, hogy a vajdasági parlament elnöke kiírhatja a választásokat. A radikálisok közben tartományi választáokat követelnek, mert szerintük a mostani parlament összetétele nem tükrözi már a lakosság politikai hangulatát. Mint emlékezetes, a szélsőségesen nacionalista Szerb Radikális Párt (SRS) a szerbiai parlamenti választásokon győzelmet ara tott Vajdaságban is, s most azt szeretné, ha a tartományi választásokon diadalmaskodva átvehetné a hatalmat Vajdaságban. vissza Duna iroda Újvidéken Több mint tíz országban nyílt már Duna iroda, amelynek célja a Duna menti á llamok közötti szorosabb együttműködés elősegítése. Újvidéken a napokban írták alá az irodák hálózatához történő csatlakozási nyilatkozatot. Vajdaság számára ez fontos lépés, hiszen megkönnyíti az utat az uniós pályázatokon való részvételhez. A Vajdaságna k megadatott az a szerencse, hogy területén folyik keresztül Európa legnagyobb folyója, a Duna, az európai egység szimbóluma. Ennek az európai világnak lett része a Vajdaság is - mondta Nenad Canak, a Tartományi Képviselőház elnöke miután a székvárosi polg ármesterrel együtt aláírta a csatlakozásról szóló szándéknyilatkozatot. A tartományi vezetés immár három és fél éve azon munkálkodik, hogy a Vajdaság visszakerülhessen Közép Európába, ahova mindig is tartozott. Vajdaságot már korábban felvették az Európai Régiók Közgyűlésébe, és folynak a tárgyalások annak lehetőségéről, hogy a tartomány képviseletet nyit Brüsszelben. A Duna irodák hálózatának képviseletében az aláíráson részt vett Peter Langer az ulmi iroda vezetője, aki gyors és eredményes bekapcsolódást kivánt a Vajdaságnak. vissza Forrás: DunaTV A magyarok parlamenti képviselőit külön választói névjegyzék alapján kellene megválasztani − Ágoston levele Maršićaninhoz Ágoston András, a Vajdasági Magyar Demokrata Párt vezetője gratulált Dragan Maršićaninnak a szerbiai parlament elnökévé való megválasztása alkalmából. Levelében felhívta a figyelmét a vajdasági magyarok problémája megoldásának szükségességére. "A szerbiai magyarok, ha lenne perszonális autonómiájuk, amely nem köv eteli meg a területi határokat, de lehetővé teszi a közösségen belüli demokratikus közéletet, megőrizhetnék nemzeti identitásukat, és megmaradhatnának e térsében" -- írja Ágoston a Maršićaninhoz intézett nyílt levelében. A VMDP vezetője úgy értékelte, az i lyenfajta autonómia lehetővé tenné a magyaroknak, hogy a szerbiai közéletben többek között úgy vegyenek részt, hogy tagjai lennének szerb többségű pártoknak is. Az effajta autonómia megteremtéséhez elengedhetetlen, hogy a magyarok szavatolt képviselői hely ek elve alapján bekacsolódjanak a köztársasági parlament munkájába. Véleménye szerint a magyarok képviselőit a parlamentbe a szerbiai magyar választók jegyzéke alapján kellene megválasztani. "A kettős identitás -- egyfelől a magyar nemzeti közösség tagja, másfelől Szerbia polgára -- megteremtése a demokratikus intézmények révén mindannyiunk érdeke, mindenekelőtt a szerbiai magyaroké, de egyszersmind Magyarország és Szerbia érdeke is" -- írja Ágoston. Úgy értékelte, a vajdasági magyarok "apatikusak, elégedet lenek és főként Magyarország felé fordulnak", amely viszont nem nyújt nekik segítséget szerbiai kisebbségi közösségük "eróziójának" megállításához. "Időnként az a benyomásunk, hogy Magyarország, elfogadván az EUtagságból eredő kötelezettségeket, úgy tekin t a vajdasági magyarokra,
