Reggeli Sajtófigyelő, 2004. február - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-02-09
12 Az állami közhasznú társaságok további sorsa is kérdéses − Megszűnnek a közalapítványok? [20040209] Szakmai vita van készülőben a kht.k és a közalapítványok sorsáról. Akár mindkét szervezeti forma megszűnhet, mivel egyik is, másik is alkalmas az államháztartási szabályozók megkerülésére, a közpénzek nem közcélú felhasználására. A szakemberek a civil szférát erősítenék. Megszűnhetnek a közhasznú társaságok é s a közalapítványok, mert eredeti céljaikkal ellentétben komoly visszaélésekre adnak alkalmat, és milliárdokat szívnak el a közszférából – értesült a Világgazdaság. Az igazságügyi tárcánál formálódó elképzelések kapcsolódnak a kormány takarékossági intézke déseit megalapozó ÁSZjavaslatokhoz. Így a törvényelőkészítő szakemberek megfontolandónak tartják, egyáltalán szükség vane a kht.ra mint szervezeti formára, illetve arra, hogy állami intézmények ilyen társaságokat hozzanak létre – tájékoztatta lapunkat Gadó Gábor helyettes államtitkár. Hozzátette: mérlegelni kell a közalapítvány sorsát is. Az intézmény idővel legfeljebb kivételes esetben létezhetne, és helyébe a megerősödött civil szféra, a nem állami részvétellel működő nonprofit szervezetek, valódi m agánalapítványok köre lépne. Az állam szerepe a normatív szabályozásra, illetve arra szorítkozna, hogy nyilvános, átlátható – konkrét programokat, feladatokat előtérbe helyező – pályáztatással támogassa a valódi civil szervezeteket. Az államtitkár utalt arra: az új társasági törvény előkészítése során is napirenden van a kht. mint speciális szervezeti forma létjogosultságának vizsgálata, hiszen ez nem más, mint egy nonprofit kft. Közhasznúságát alapvetően nem a szervezeti formából nyeri, hanem abból, hogy megfelel a törvényes közhasznúsági kritériumoknak. Ha szükség is lenne rá, kérdés, helyese, hogy a minisztériumok, más állami intézmények – az államháztartási törvény hatálya alá tartozó, szigorú feltételek mellett működő – költségvetési szerv helyett kh t.kat alapíthatnak. Sok esetben a kht.val bújnak ki a szigorúbb gazdálkodási szabályok hatálya alól. A kht. alkalmas a létszámleépítések ellensúlyozására is: a minisztérium megszünteti a kívánt számú köztisztviselői vagy közalkalmazotti státust, alapít e gy kht.t, és ott foglalkoztatja tovább munkatársait – immár a munka törvénykönyve szerint. Hiába működik az államháztartási szabályozórendszer, ha bizonyos szervezetek kivonhatók a hatálya alól, hangsúlyozta Gadó Gábor. Rámutatott: hasonlók a problémák a közalapítványokkal is. A hozzáértők szerint a ma működő több mint 40 közalapítvány fele felesleges. A 90es évek első felében a szervezeti forma létrehozásával az volt a cél, hogy korlátozzák az államháztartás, a minisztériumok magánalapítványrendelési buzgalmát. Sajnálatos módon azonban a közpénzek elszivárgásának megakadályozását célzó jogintézmény nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A minisztériumok – a kormány vagy a parlament közbeiktatásával – most nem magán, hanem közalapítványok sorát hoz zák létre, és ugyanúgy elfolynak a közpénzek, mint korábban. Vagyonuk döntő hányada – a felmérések szerint – közforrás. Sok esetben nem is közfeladatot látnak el, vagy ha igen, az nem igényli a közalapítványi formát. Felhasználhatók az állam feladatvállalá sának elkenésére, arra, hogy olyan célokra folyjanak el közpénzek, amelyekhez az államnak semmi köze. Az államtitkár szerint a közalapítvány és a kht. sorsa szakmai vitát igényel, és a történet végére egykét éven belül pont kerülhet. vissza Európai Unió − Ki lehet Romano Prodi utóda? [20040209] Bár csak október végén jár le az Európai Bizottság elnökének mandátuma, az uniós döntéselőkészítők már gőzerővel keresik Romano Prodi utódát. Jelenleg legalább hétnyolc nevet emlegetnek a lehetséges jelöltek között.
