Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-03
10 Magyar Hírlap 2004. január 3. Szerző: Makai József Úgy tesz most Vojislav Kostunica, mintha még nem ért volna a hídhoz, amelyiken át kell kelnie. A Szerbiai Demokrata Párt (DSS) elnöke nem akart egyértelmûen nyilatkozni arról, elképzelhetőnek tartjae, hogy a választásokon győztes Szerb Radikális Párttal (SRS) koalícióban kormányozzon. Erről majd a párt kollektív vezetése dönt. Kostun ica csupán arra volt hajlandó, hogy különböző lehetőségeket vázoljon. Az egyik az egységkormány: ebben mind a hat parlamenti párt részt venne (tehát a soviniszta radikálisok is), és a korlátozott, meghatározott ideig mûködő kabinet feladata az új alkotmány megalkotása lenne (az alkotmányozás a DSS programjának évek óta fontos eleme). Kostunica azt sem zárta ki, hogy a DSS kívülről támogatná az esetleges kisebbségi kormányt. Kétségtelen, hogy nyilatkozataiban Kostunica az eddigi álláspontjánál jobban nem nyi tott a szélsőjobb felé. Igaz, nem is zárkózott el. Mindeközben a legkomolyabb vetélytárs, a Demokrata Párt (DS) felé sem tett gesztusokat: jelenleg Kostunica a DSS és a DS együttmûködését akkor tartja elképzelhetőnek, ha megváltozik a DS politikája és veze tése. Kostunica álláspontjából nem következik, hogy az úgynevezett demokratikus erők összefogása ellen lenne. Két okból nyilatkozik úgy, ahogy. Az egyik: a kampányban többször kijelentette, hogy két párttal nem akar szövetségre lépni, a radikálisokkal és a demokratákkal. Most ebből kell kifarolnia, és ő nem az a politikus, aki gyorsan, kínlódás nélkül képes módosítani kurzusán. Álláspontjának másik oka merőben taktikai lehet. Nem akar elköteleződni a tárgyalások előtt. Közben a demokratikus tömb többi sze replője is körvonalazza álláspontját. A monarchisták (Vuk Draskovic és Velimir Ilic szövetsége) elvetik a radikálisokkal való koalíciót, és négypárti kormányt sürgetnek. A technokrata G17 Plus szerint a kisebbségi kormány ötlete elvetélt, és jelezték, hogy nem vennének részt olyan kabinetben, amelyikben nincs jelen a DS. A Demokrata Pártban elképzelhetőnek tartják, hogy kívülről támogassák a kisebbségi kormányt. Voltak olyan politikusok, akik felvetették, hogy hagyni kellene a radikálisokat kormányozni és k ompromittálódni. Ám a többség szerint Szerbia nem ér rá egykéthárom évig kísérletezni, saját kárán belátva, hogy a soviniszták romlásba taszítják az országot. A radikálisok a maguk módján igyekeznek megkönnyíteni a demokraták dolgát. A hágai vádlott Voj islav Seselj pártelnököt távollétében helyettesítő Tomislav Nikolic alelnök szerint az SRS kizárólag Kostunicáékkal lépne koalícióra. Nikolic szerint ellenfeleik megpróbálhatnak ugyan olyan kormányt alakítani, amelyik megfelel "a Nyugat” elvárásainak, ám a választásokon "kiderült, hogy Szerbia polgárai valami mást akarnak”. Valóban, a külvilág változatlanul elvárja a demokratikus pártoktól, hogy összefogva megakadályozzák a radikálisok kormányzását. Nehéz elképzelni, hogy látszat- vagy félmegoldásokkal is megelégednének: a kisebbségi kormány túlságosan is instabil lenne. A demokratikus pártokra viszont elegen szavaztak ahhoz, hogy csak részigazságnak fogadjuk el Szerbia menthetetlen radikalizálódását. Igen, az idő vészesen fogy. Igen, a demokraták esetleges kudarca a radikálisoknak kedvezne: nyugodt erőként még több szavazatot szerezhetnének. Igen, a demokraták félreteszik személyes ellentéteiket, vagy Szerbia a mostaninál is mélyebb válságba süllyed. A szerbiai politikai helyzet képlékeny. Mindegyik szereplő lépése hatással lesz a többiekére is: nem kell óriási hiba ahhoz, hogy az egész összeomoljon. Mekkora a jó végkifejlet esélye? Nem túl nagy: ez a szövetség egyszer már szétesett. Ám az együttmûködé snél csak rosszabb forgatókönyvek léteznek. És minden felelősség az övék: ezúttal nem hibáztathatják a nagy nemzetközi összeesküvést vagy a belső kényszerítő körülményeket. Szerbia sorsa most a demokratikus politikusokon múlik, senki máson. vissza Kostunica kacérkodik a radikálisokkal Magyar Hírlap 2004. január 3. Szerző: J. Garai Béla Csaknem egy héttel a rendkívüli szerbiai parlamenti választások után sem tudni, hogy milyen kormány váltja fel a DOSkabinetet. Előfordulh at, hogy Kostunica mégis lepaktál az ultranacionalistákkal. Az új esztendő sem hozott kibontakozást a szerb radikálisok (SRS) győzelmével végződött választások utáni belgrádi politikai zûrzavarban. Noha a pártvezetők közötti titkos egyezkedések már ja vában tartanak, továbbra sem állítható megnyugtatóan, hogy a háborús bûnökkel vádolt Vojislav Seselj követői nem