Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-10
11 hogy felbontatik a szerződés. Sajnálatos dolog, hogy a lekö szönt kuratórium idejében ilyesmi megtörténhetett, de tény, hogy a pályázati cél nem valósult meg. Döntésünk indoklásában ez a legsúlyosabb érv" – nyilatkozta a titkár. Laborczi kijelentette: hogy a jövőben hasonló esetek ne fordulhassanak elő, kuratóriumu nk a pályázati irodát felkérte, hogy március 31ig a beruházásokra kiírt pályázati döntést előkészítő, ellenőrző rendszert dolgozza át. Orbán: modern boszorkányüldözés Szász Jenő polgármestert, az SZA elnökét tegnap este telefonon kerestük meg, s bevallá sa szerint még nem értesült az IK döntéséről. Hallva a határozatot, Orbán Attilához, a Székelyudvarhelyért Alapítvány vezetőjéhez irányított minket. Az alapítvány igazgatója is az Udvarhelyi Híradótól hallotta először, mit döntöttek Budapesten. "Ez egy érd ekes hír" – volt Orbán első reakciója. Az igazgató rövid gondolkodás után kifejtette: nem érti az IK döntését. "Ez egy nagyon szomorú dolog, hiszen annak idején az IK egyhangúan megszavazta a pályázatunkat" – jelentette ki Orbán. Az igazgató elmondta, a Vá nkyféle ingatlant egy független becslő értékelte fel, az árat, amit érte fizettünk, meg amit meg is pályáztunk, becslésében alá is támasztotta. Ugyanakkor az akkori kuratórium kiszállt, megvizsgálta az ingatlant, a pályázat pénzügyi elszámolását szintén e gyhangúan elfogadta a testület, s ki is értesítette az udvarhelyi szervezetet, hogy nincsenek elszámolási kötelezettségei. "Nem értem ezt az egész hercehurcát. Magánvéleményem, hogy 2004 ugye választási év lesz Erdélyben, s teljesen politikai átitatású ez a dolog. Egy ilyen modern boszorkányüldözés, ami most folyik jelenleg a közalapítványnál, ahelyett, hogy tényl eg a határon túli magyarság szükségeiből fedeznének egy részt, most ilyen utólagos támadásokba lendülnek, ez sajnálatos dolog" – fogalmazott Orbán. Az igazgató lapunknak bejelentette, javasolni fogja a Székelyudvarhelyért Alapítvány kuratóriumának, hozzana k döntést arról, kezdeményezzenek eljárást a magyarországi jogi szerveknél az IK döntése ellen. Orbán kitért arra is, hogy nem lenne könnyű dolga az alapítványnak, ha az elnyert pénzt most kellene visszafizesse, hiszen minden értékük az ingatlanba van fekt etve, amelyet újra értékesíteni kellene. "Az alapítvány tulajdonában jelenleg nem áll annyi pénz, hogy a pályázati összegeket visszafizesse, és az ingatlan is megmaradjon" – nyilatkozta az igazgató. vis sza Kis remények Horvátországa Magyar Hírlap 2004, január 10. Riportereink körbeutazzák kívülről a haza határait. Szemrevételezik, hogy közvetlen szomszédaink hogyan élnek, mit gondolnak rólunk és májusi európai uniós csatlakozásunkról. Szlovákia, Ausztria és Szlovénia után most Horvátországban jártak. Horvátorsz ág keleti része, SzlavóniaBaranya olyan, mintha megállt volna ott az élet. A háború nyomainak nagy részét befedték már a gondos kezek – ahogy Udvar felől Eszék, a megyeszékhely felé autózunk, sok piros tetős házat látni, új cserép, új ház – , de a kép vált ozatlan: alig akad valaki, aki a decemberi napsütésben kint volna az utcán. Eszék felé menet a szántóföldek oldalában tábla figyelmeztet az aknaveszélyre. Néhány földműves nem várta ki az aknaszedőket, bízott a jó szerencséjében. Többen közülük hiába. Az évek folyamán SzlavóniaBaranya területének nagy részében felszedték az aknákat, de a táblák jelzik: akad még olyan terület, ahol – szó szerint – nem mehet biztosra az ember. Főként Baranyában. A terület reintegrációját az átmeneti ENSZkormányzat 1996ban indította el. Először a vasút, majd a főutak mentén kezdték megtisztítani a terepet, mostanra a szántóföldek kerültek sorra, de hogy mennyit is sikerült biztonságossá tenni, arról csak becslések vannak."Több helyről tudjuk, hogy aknamentes, mint amennyirő l nem, de azért jobb elővigyázatosnak lenni" – mondja el később Zlatko Kramarics, Eszék polgármestere. A város első embere szerint – aki a tudjmani időkben is már e tiszt birtokosa volt – ez is nagyban hozzájárul, hogy a baranyai mezőgazdaság távolról ninc s azon a szinten, mint a háború előtt. A polgármester további okként a Bilje mezőgazdasági cég privatizációját is megemlíti. Szomorú közelmúlt Horvátország 1991. június 25én kikiáltotta függetlenségét, rá néhány hétre a horvátországi szerbek – a Jugoszl áv Néphadsereg támogatását élvezve – elfoglalták az ország egyharmadát. Az ország keleti szögletében fekvő, termőföldben, olajban, szellemiekben gazdag SzlavóniaBaranya volt az a rész, amelyik
