Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-10
6 BP0299 4 230 MTIk1063 Románia/választások - helyhatósági választás magyar jelöltei - HÁTTÉR kod: nemzetiség/VTAS/BELP fk: RO ld: Garzó F erenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2004. január 9., péntek (MTI) - Saját polgármesterjelöltet indítanak Marosvásárhelyen a helyi polgári körök a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) jelöletjével szemben, tovább élezve az RMDSZ és a Mag yar Polgári Szövetség (MPSZ) ellentéteit. Miután az RMDSZ bejelentette, hogy Kelemen Atilla parlamenti képviselőt jelöli a tisztségre, a Maros Megyei Polgári Körök közölték, hogy január 22én maguk is megnevezik jelöltjüket. Így a székelyföldi városban a helyi magyarság három embert küld versenybe a polgármesteri székért, hiszen a Kiss Kálmán vállalkozó vezette Romániai Magyar Szabaddemokrata Pártnak is készül jelöltet állítani. Tőkés András, az MPSZ alelnöke az MTInek elmondta: szervezete azt java solja, hogy április második felében tartsanak lakossági fórumot a marosvásárhelyi sportcsarnokban, s a három magyar jelölt ott méretkezzen meg. Hiszen azon a helyen már mérvadó lesz, hogy ki hány embert képes mozgósítani, s a jelenlévők titkos szavazáson d önthetik el, hogy ki legyen az az egyetlen képviselő, aki a helyi magyarság érdekében száll ringbe a választásokon. Tőkés András erre alapozva utasítja el azt a vádat, miszerint az MPSZ jelöltállítása "egységbontó" törekvés lenne. Hiszen, mint érvel, a marosvásárhelyi magyaroknak végül egyetlen jelöltje lenne, de személyét így nem egy "klikk", hanem maga a lakosság választaná ki. Borbély László, az RMDSZ kormányzati kapcsolatokért felelős ügyvezető alelnöke, Maros megyei képviselő komolytalannak nev ezi a fenti javaslatot. Az MTI kérdésére válaszolva emlékeztet: Tőkés András a Maros megyei Területi Egyeztető Tanács tagja, a Romániai Magyar Pedagógus Szövetség megyei elnöke, amely társszervezete az RMDSZnek. Nincs tehát szüksége arra, hogy az RMDSZen kívüli szervezet révén kezdeményezzen jelöltállítást. Akárcsak korábban, most is megvan a lehetőség, hogy bárkit jelölhessenek az RMDSZen belül, s ezt a szervezet alapszabályzata is szavatolja - mondta Borbély László. Az RMDSZ Maros megyei szervezeté nek elnöksége is elítélte azokat a kezdeményezéseket, amelyek - mint állásfoglalásában olvasható - a magyar választók egységét veszélyeztetik. EcksteinKovács Péter, az RMDSZ Kolozs megyei szenátora kolozsvári sajtóértekezletén felelőtlennek minősített e azokat, akik az erdélyi magyar polgári körök kötelékében az RMDSZ jelöltjei mellett más magyar nemzetiségű személyeket terveznek indítani a nyáron esedékes romániai helyhatósági választásokon. A Magyar Polgári Szövetség megszületése pillanatától nem tagadta, hogy az RMDSZ alternatívájaként kíván részt venni a június 6ára tervezett választásokon. A szövetség - amelynek elnöke Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester - 2003. július 3án alakult az Udvarhelyi Polgári Egyesületből (UPE), mégpedig a háro mszéki, a maros megyei, a gyergyói és a csíki polgári egyesületek, körök bevonásával. Az említett egyesületek és körök magyarországi mintára szerveződtek. vissza +++ kigy/kgf 16.51 LMT 090104 3428 BP0383 4 230 MTIk1088 Románia/kisebbség - az EMNT párbeszédre szólítja Markót kod: nemzetiség/BELP fk: RO ld: Garzó Ferenc, az MTI tudósítója jelenti: Bukarest, 2004. január 9., péntek (MTI) - Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) Állandó Bizottsága nyílt le vélben javasolt párbeszédet pénteken Markó Bélának, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) elnökének, aki erre csak az RMDSZ ker etein belül lát lehetőséget. Az EMNT Állandó Bizottsága pénteken Kolozsváron Tőkés László református püspök, az EMNT elnöke javaslatára elfogadta azt a nyílt levelet, amelyben a közös gyökerekre és eszmei alapokra hivatkozva kéri Markó Bélát: tegye leh etővé az EMNT és az RMDSZ közötti magas szintű párbeszéd beindítását. A dokumentum megfogalmazói emlékeztetnek: az RMDSZ döntéshozói 1992ben a kolozsvári Szent Mihály plébániatemplomban fogadalmat tettek, hogy megvalósítják az erdélyi magyar közösség önrendelkezését. A levélírók szerint a romániai magyarság közös ügyének, az autonómiának a szolgálatában szót kell érteni egymással.
