Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-09
12 Zágráb tagjelölti státust kér Világgazdaság [20040109] Hivatalos látogatásra Brüsszelbe és Strasbourgba látogat a jövő héten I vo Sanader, az új horvát minisztere lnök, hogy támogatást szerezzen az ország EU- és NATOfelvételéhez, s elkíséri útjára Miomir Zuzul kü lügyminiszter és Kolinda Grabar Kitarovic integrációs miniszter is. Céljuk az, hogy az ország 2007ben csatlakozhasson a z unióhoz. Zágráb 2003 februárjában kérte a teljes jogú tagságot, és azt reméli, 2004 tav aszán megkaphatja a tagjelölti státust – jelenti az EurActiv.com. Sanader, a Horvát Demokratikus Unió (HDZ) vezetője a november 2i választási győzelem után december 22én mutatta be a parlamentben hétpárti koalíciós kormányát, amelynek kis többsége van. Horvátország századfordulós történetének súlyos terhe az 1991 – 1995, évi háború a szerbek ellen és a nacionalista HDZ tízéves uralma, amely a szakértők szerint nagy ká rokat okozott az ország gazdaságának. A GDP becslések szerint csak most éri el nagyjából az 1990es szintet. A háború utáni időszakban a korrupció és a politikai jogok megsértése vetett árnyékot Horvátország hírnevére. A kilencvenes évek végéig Franjo Tudj man teki ntélyelvű vezetése alatt a HDZ terjeszkedési tervei kevéssé tették vonzóvá az országot a nemzetközi közösség szemében. 1999 után Ivica Racan miniszterelnöksége alatt Horvátország kezdte gyorsan utolérni az EU tagságára t ö- rekvő többi országot. Sti pe Mesic elnökké választása 2000 februárjában nagyot lendített az integrációs fe lkészülésen. Jelenleg Horvátország társult tag, és részt vesz az EU stabilitási és társulási folyamatában, ami első lépés a teljes jogú tagság felé. A legtöbb gazdasági mutató tekintetében Horvátország megelőzi a 2004ben csatlakozó országokat. Politikailag azonban komoly hátránya, hogy az EU eddig többször kénytelen volt figyelmeztetni Zágrábot, működjön együtt a hágai Nemzetközi Bírósággal a háborús bűnösök felelő sségre vonása érdekében. Ma Horvátország ennek ellenére az EU szemében követendő példa a többi balkáni ország számára. A V ilágbank ugyan további reformokat sürget, ám rámutat: a társulási szerződés végrehajtása, a befektetési kö rnyezet javítása bizonyosan ösztönzőleg hat a növekedésre. Zágrábi elemzők hasonló kölcsönhatást remé lnek EUügyekben is. vissza Megszüntetnék az elektori rendszert a nemzetiségeknél - Csak kisebbségiek szavaznak majd kisebbségiekre N épszava 2004. január 9. Szerző: Simon Zoltán Csak azok a kisebbségiek lesznek majd választók és választhatóak a következő kisebbségi voksoláson, akik szerepelnek a kisebbségi választói névjegyzéken. Ehhez tavasszal a parlamentnek is el kell fogadnia a N e mzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal (NEKH) által a kisebbségi törvényben javasolt változtatásokat, illetve a kisebbségek választását szabályozó új törvényt. Mivel mindkét jogszabály kétharmados, az ellenzék tám ogatására is szükség van a törvények jóváhagy ásához, amellett, hogy a kisebbségek is elfogadják az új v á- lasztási rendszert. A nagy horderejű változtatást elsősorban az úgynevezett "etnobiznisz" elkerülésére kezdeményezték, elk erülendő, hogy az adott nemzetiséghez nem tartozó személyek is bekerülhessenek a kisebbségi önkormán yzatokba. Ugyanakkor a jövőben csak az adott kisebbség hez tartozók - a választói névjegyzéken szereplők - választanák meg a kisebbségi önkormányzatokat. Mint Kaltenbach Jenő kisebbségi biztos lapunknak eml é- keztetett rá, hogy 2002 decemberében kikerült az alkotmányból egy passzus, amely azt mondta ki, hogy min den választó részt vehet e testületek létrehozásában. Megmaradt azonban az a rész, hogy hogy a kiseb bségek joga az önkormányzatok létrehozása. Heizer Antal, a NEKH elnöke szerint névjegyzékekről még mindig két variáció szerepel a javaslatban. A "puhább" szerint - a szabad identitásválasztás jegyében - bárki felkerülhetne a listára, aki vállalja a kiseb bséghez tartozást. A keményebb változat, amelyet a NEKH és a kisebbségi ombudsman is támogat, bizonyos
