Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-07
11 Szabadság"). Amint neve is mutatja, a szélsőbaloldali csoportosulás Baszkföld elszak adásáért harcol, méghozzá fegyverrel. Franco halála utánBaszkföld volt Spanyolország első tartománya, amely - akkor még - korlátozott autonómiát kapott, a spanyolországi deemokrácia helyreállításának fontos lépéseként. Hiába biztosított azonban Madrid szél eskörű autonóm jogosítványokat a baszkoknak, az ETA folytatta küzdelmét. Ezután rohamosan apadt népszerűsége. 1997ben például a tartomány székhelyén, Bilbaóban több mint félmillióan tiltakoztak a szeparatista terrorszervezet ellen. Az északír megbékélés nyomán az ETA is megpróbálkozott a politikai párbeszéddel, ám végül visszatért az erőszakhoz. Az ETA belső magja kisebb halálkommandókból áll. Ám sok olyan "legális" tagja is van, akik rendes polgári életet folytatnak. A szimpatizánsok számát 150 ezerre be csülik. Az ETA célja, hogy merényleteivel tárgyalásokra kényszerítse a madridi kormányzatot. Manapság is terrorakciók sorát követi el. Az Ír Köztársasági Hadsereget (IRA) több mint nyolcvan évvel ezelőtt, 1919ben alapították. Az északír félkatonai csopor t akkor kezdte a gerillaháborút Írország egységének helyreállításáért, a brit uralom ellen. Írország 1922ben nyerte el függetlenségét, az északír tartományok azonban brit fennhatóság alatt maradtak, noha 1972ig működött saját parlamentjük, kormányuk. A hatvanas évek végén az IRA kettészakadt, a Hivatalos IRA visszafogottabb, az Ideiglenes IRA (Provos) harciasabb álláspontra helyezkedett. Egyre súlyosabb összecsapások zajlottak az ír katolikusok és a britpárti protestáns unionisták között. 1969ben a brit hadsereg bevonult ÉszakÍrországba, ám ez csak olaj volt a tűzre. 1972. január 30án, a véres vasárnapon a brit kommandósok 14 ír katolikust lőttek le egy tiltakozó menetben, Derryben. A brit kormány 1972től közvetlen irányítása alá vonta ÉszakÍrországo t, a kabinetben külön miniszter foglalkozik ma is az északír ügyekkel. A brit és az ír kormány 1993as megállapodása nyomán az IRA 1994ben tűzszünetet hirdetett, amelyet 1996ban a docklandi bombatámadás tört meg. A Blairkabinet kezdeményezésére, Washin gton tevékeny támogatásával 1997ben kezdődtek meg a béketárgyalások. Az IRA politikai szárnyának, a Sinn Feinnek a bevonásával 1998 áprilisára hozták tető alá a történelmi nagypénteki békemegállapodást. 1998 május 22i népszavazáson az északírek 71 százal éka szavazott a megbékélésre, megalakult az ulsteri parlament, kormány. A megbékéléssel nem mindenki ért egyet, egy szakadár csoport, az Igazi IRA hajtotta végre 1998. augusztus 15én az omaghi robbantást, amely 29 ember életét követelte. Az IRA a nagypén teki egyezmény nagy részét elfogadja, s több lépést tett fegyvereinek beszolgáltatására. Jórészt ennek menetétől függ, hogy mikor alakul meg újra az északír tartományi gyűlés. Az IRA 2000ben lekerült a terrorista szervezetek amerikai listájáról. vissza INDOKLÁS: A CÉL TELJESÍTETLEN Visszakéri az IKA a támogatást Szász Jenő alapítványától [5.1.2004] Ma tárgyalta az Illyés Közalapítvány kuratóriuma a Székelyudvarhelyért Alapítvány házvásárlási támogatásának ügyét. A fejle mény: a Szász Jenő vezette intézménynek vissza kell fizetnie a közel 40 millió forintnyi pályázati pénzt. Laborczi Géza, az Illyés Közalapítvány (IKA) kuratóriumi titkára kérdésünkre arról számolt be, hogy a kuratórium zárt ajtók mögött tárgyalva, a felü gyelőbizottság megállapításai alapján hozta meg döntését. "A kuratórium teljes felelősséggel végigvitatta a döntési folyamat szabályszerűségét, a program megalapozottságát, a közpénzek e célból való felhasználásának szakmai felelősségét. A döntés így s zól: az Illyés Közalapítvány kuratóriuma felszólítja a Székelyudvarhelyért Alapítvány (SZA) kuratóriumát, hogy a 2002. szeptember 26án hozott kuratóriumi döntéssel megítélt 39 millió 850 ezer forintot (mintegy 195 ezer dollárt - szerk. megj.)2004. február 15ig fizesse vissza a közalapítvány számlájára." Az indoklás: az IKA küldöttsége 2003. június 2án ellenőrizte a SZA pályázatában foglaltakat, és azt tapasztalta, hogy a pályázat az elszámolás ellenére nem érte el célját, vagyis egy civil központ létre hozását" – idézte a titkár a hétfő délután hozott határozatot.
