Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-03
3 plusztámogatást tesz lehetővé. A magyar állampolgárok az unió tagországaiban ugyanolyan tanulási, munkavállalási, vállalkozásalapítási vagy éppe n letelepedési lehetőségekhez jutnak, mint az ottaniak. Természetesen a beilleszkedés nem lesz mindenkinek könnyű és zavartalan, de a kormány kellő figyelmet fordít majd az ilyen jellegű nehézségek enyhítésére. Kétsebességes Európa: Az unió idei nagymérv ű bővítése valóban járhat azzal a veszéllyel, hogy a huszonöt tagország egy fejlettebb, ezért gyorsabb haladásra képes csoportra és egy kevésbé fejlett, ezért lassabban haladó csoportra tagolódik. Ez nyilvánvalóan az újonnan csatlakozó országokat hozná hát rányosabb helyzetbe, fékezné felzárkózásukat, s hosszabb távon akár az EU széteséséhez is vezethetne. Ezért Magyarország határozottan ellenzi a kétsebességes Európa gondolatát. Emiatt is készek vagyunk közvetítő szerepet vállalni az unió alkotmánytervezeté nek véglegesítése érdekében, hogy a gyorsabb megállapodással elkerüljük a két csoport elkülönítését. Kisebbségek az EUalkotmányban: A magyar diplomácia azért helyezett nagy hangsúlyt a kisebbségi jogok beemelésére az EU alkotmányába, mert ezt a számunkr a fontos témát egyetlen más ország sem kezdeményezte, sőt többen kifejezetten ellenezték. Ugyanakkor más, Magyarország érdekeit érintő kérdésekben is aktívak voltunk. A tagállamok egyenjogúságának érvényesítése érdekében, az Európai Bizottság összetételét illetően az „egy ország – egy biztos” elvét képviseltük. Olyan közös védelmi politikáért és védelemért léptünk fel, amely nem osztja meg az uniót, nem vezet rivalizáláshoz az EU és a NATO között, és nem okoz feszültséget a transzatlanti kapcsolatrendszerbe n. Ezekben és egyéb kérdésekben más tagállamokkal, általában a többséggel együtt léptünk fel. Részvétel a terrorizmus elleni harcban: Az Egyesült Államok nagyra értékeli a magyar szerepvállalást a terrorizmus elleni küzdelemben, elégedett a délszláv térs égben, Afganisztánban és Irakban vállalt hozzájárulással. Semmiféle jel nem mutat arra, hogy ennek növelésére számítanak. Ugyanakkor az amerikai álláspont szerint minden olyan ország vállalatai részt vehetnek az iraki ujjáépítésben, amelyek valamilyen módo n hozzájárultak Szaddám Huszein rendszerének bukásához, az iraki helyzet stabilizálásához. Magyarország ezen államok sorába tartozik, tehát a magyar vállalatok előtt nyitott a lehetőség. Amerikai beutazási korlátozások: 2001. szeptember 11. után és az az óta is fennálló terrorista fenyegetés ismeretében érthetők az újabb keletű szigorú amerikai biztonsági intézkedések. Ami a magyar állampolgárok amerikai vízumkötelezettségét illeti, ezt a kérdést minden alkalommal felvetjük az amerikai illetékeseknek, állá spontjuk szerint azonban nem a szövetségesi státus a döntő, hanem az, hogy egyegy évben milyen arányt érnek el a visszautasított vízumkérelmek. Határon túli magyarság: A magyar külpolitika arra törekszik, hogy elősegítse a határon túli magyaroknak a szü lőföldjükön való boldogulását, s ahhoz nyújt támogatást, hogy ott megőrizhessék nyelvüket, kultúrájukat, azaz magyarságukat. Ezért kötöttünk a szomszédos országok egész sorával olyan alapszerződéseket, amelyek biztosítják a kisebbségek jogainak érvényesülé sét. A kedvezménytörvény pedig azt a célt szolgálja, hogy Magyarország támogatni tudja a magyar nyelvet vagy magyar nyelven tanulókat, beleértve azokat a nem magyar nemzetiségűeket is, akik szintén a magyar nyelv és kultúra tanulmányozásával vagy oktatásáv al foglalkoznak. Mindez jól szolgálja azt, hogy a szomszédos országokban élő magyarok szülőföldjükön maradjanak és ott boldoguljanak. Ezt segíti továbbá a határokon átnyúló együttműködés, az ezzel járó kölcsönös gazdasági előny. A szomszédságpolitika és a határon túli magyarság támogatása a jelenlegi kormány hivatalba lépése óta teljes mértékben összhangba került az Európai Unió szomszédságpolitikájával, a „tágabb Európa” programjával. Kettős állampolgárság: A határon túli magyar politikusok jelentős rész e attól tart, hogy a magyar állampolgárság megadása ösztönözni fogja az áttelepülést. A magyar kormány csak úgy tudja felelős módon kialakítani az álláspontját, ha szakértői, majd politikai szintű tárgyaláson tisztázzuk, konkrétan mit igényelnek az egyes s zomszédos országokban élő magyarok, mit tesz lehetővé az adott ország kormánya, hogyan viszonyul a megállapodásokhoz az Európai Unió, és milyen többlet terheket bír el a magyar költségvetés. Az állampolgárság ugyanis jogokkal, támogatásokkal is együtt jár, ami pénzbe kerül. Az egyik
