Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-07
6 Az Új Szó úgy tudja, hogy Csáky Pál miniszterelnö khelyettes már a szlovák kormány 600 ezer koronás hozzájárulását is kieszközölte, így valószínű, hogy a gömöriek tervét a jelzett határidőre sikerül megvalósítani. Mint azt B. Kovács István rimaszombati történész az MTInek már korábban elmondta, a vá rosban az az Izsó Miklós tervezte Petőfiszobor kap majd helyet, amelynek eredetileg a budapesti Március 15. téren kellett volna állnia. Mivel ott mégis Huszár Adolf - Izsó terveire alapozott - műve kapott helyet, Izsó - mint a rimaszombati szobrász, Feren czy István tanítványa - saját Petőfiszobrainak három gipszöntvényét annak idején Rimaszombatnak ajándékozta, ahol azokat napjainkig megőrizték. Időközben Magyarországon már elkészült a szobor öntőmintája és most egy karcagi műhelyben folynak az öntési munkálatok. Szlovákiában és Magyarországon ezzel egyidejűleg közadakozás is folyik, így biztosnak ígérkezik, hogy a tervezett időpontra a terv megvalósul. Petőfi Sándornak egyébként több rimaszombati kötődése van: 1845ös és 1847es felvidéki utazása során többször is megfordult a városban, ahol barátját és pályatársát, a Rimaszombatban született és közelben paposkodó Tompa Mihályt látogatta meg. Petőfi mindezekről Úti leveleiben ízes derűvel emlékezett meg, nem mellőzve azt a tényt sem, hogy Rimaszomb atban szerezte egyetlen közéleti tisztségét, nevezetesen akkor, amikor a megyeházán táblabíróvá választották. vissza Februárban összeülhet a MÁÉRT NSZ • 2004. január 7. • Szerző: Szabó József A szerbiai választás nem befolyá solja a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) eredeti témakörét, a kettős állampolgárságot. Valószínűleg februárban tartják meg a MÁÉRT következő értekezletét, a határon túli magyar szervezetek és az Országgyűlés pártjainak részvételével. A tanácskozásnak ké t kiemelt témája lesz: a gazdasági együttműködés a szomszédos országok különböző (határ menti) régióival a magyar EUcsatlakozás után és a kettős állampolgárság – mondta lapunknak Szabó Vilmos, a Miniszterelnöki Hivatal határon túli magyarok ügyeivel fogla lkozó politikai államtitkára. Értesüléseink szerint a MÁÉRT résztvevői ismét megerősítik elvárásukat, miszerint a státustörvénynek Magyarország és további államok uniós taggá válása után is érvényben kell maradnia. Azt is nyomatékosítani kívánják, hogy a kedvezményekre jogosító magyarigazolvány jelentősége nem sérülhet a magyar EUcsatlakozás után sem. (Mint ismeretes, Szlovákia a belépést követően bevonja saját szlovákigazolványait) Úgy tudjuk, a MÁÉRT szakbizottságai már elvégezték az előzetes konzultác iókat és egyeztetéseket; a megbeszéléseken elhangzottakról az elemzések januárban készülnek el. A szakbizottságok egyebek mellett ismertették az Ukrajnával, valamint Szerbia és Montenegróval tavaly ősszel bevezetett vízumkényszer tapasztalatait is. Az idé n sem változik az elv, amely alapján Budapest a határon túli magyarok vezetőit meghívja a MÁÉRTre. Részvételre nemcsak a parlamenti képviselettel rendelkező pártok számíthatnak, hanem mindazok a pártok és szervezetek, amelyek élvezik a szomszédos országok ban élő magyar közösségek támogatását – nyilatkozta Szabó Vilmos. A tény, hogy egyetlen magyar politikai erő sem jutott be a szerb parlamentbe a decemberi választáson, nem akadályozhatja a meghívó kézbesítését a délvidéki magyarok érdekeit képviselő párto knak. A Vajdaságban egyébként tartományi parlament működik, amelynek két párt a tagja: a legutóbbi szerbiai választáson a magyar szavazók voksainak döntő többségét megszerző Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) és a csak töredékszavazatokhoz jutó Vajdasági Ma gyar Demokrata Párt. Horvátországban ugyan csak egy párt rendelkezik parlamenti képviselettel (a HMDK), de a MÁÉRTra minden bizonnyal meghívják a parlamenten kívüli Magyar Egyesületek Szövetségét is. Ukrajnából a parlamentbe bejutott Ukrajnai Magyar
