Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-30
9 A megháromszorozódott létszámnak, az eszközök terén megvalósuló fejlesztéseknek, a hatékonyabb munkaszervezésnek köszönhetően egyre inkább zökkenőmentessé válik a vízumkiadás Kárpátalján, nyilatkozta az ungvári értelmiségi fórumon Szabó Ottó főkonzul. - Ily módon egyre inkább erősödik annak ügyfélbarát jellege. Mint megtudtuk, az első időszakban a két - az ungvári és a beregszászi - ügyfélszolgálati iroda napi 10 001200 vízumot adott ki. Jellemző az elvégzett munka nagyságára, hogy a 2002es esztendő folyamán a gyakorlatilag az egész földgolyón működő magyar vízumszolgálat összesen 260 ezer vízumot adott ki. Ugyanakkor Ukrajna állampolgárai az itt működő ügyfélszo lgálati irodáktól eddig 200 ezer vízumot vehettek át. A főkonzul elismerte, továbbra is erősíteni szükséges a vízumkiadások professzionális jellegét, aki szerint - ezt prognosztizálják a rendelkezésre álló adatok - a kárpátaljai ügyfélszolgálati irodák tov ábbra is napi több száz kérelmezőre számíthatnak. Nagyobb ingadozásokra ugyanakkor várhatóan már nem kerül sor. Szabó Ottó azt is elmondta, hogy kisebbnagyobb eszközbővítést terveznek Magyarország EUcsatlakozását követően is. v issza Forrás: Kárpátinfo Mi legyen a kommunistákkal? Magyar Hírlap 2004. január 30. Szerző: Rockenbauer Nóra Az EU bővítése miatt európai szinten is szembe kell nézni a kommunizmus máig ható személyi kérdéseivel, és az Európai Néppárt erre tett k ísérletet – mondta lapunknak Szájer József arról a határozati javaslatról, amelyet az Európai Néppárt európai parlamenti képviselőcsoportja terjeszt a párt jövő heti kongresszusa elé. Az észt kezdeményezésre született dokumentum kidolgozásában részt vett Szájer József, a Fidesz képviselője is. A határozattervezet elítéli a kommunizmust, egyúttal javasolja a rendszer áldozatainak szentelt emléknap bevezetését és egy emlékmű felállítását, valamint létrehozna egy kutató- és dokumentációs központot. Ezeket Szá jer javasolta. Igazi felháborodást azonban szocialista körökben az váltott ki, hogy javasolják: a vezető uniós tisztségekre pályázók hozzák nyilvánosságra, milyen politikai és szakmai tevékenységet végeztek a kommunista rezsimek idején, az Európai Parlame nt frakciói pedig ne fogadjanak be maguk közé olyan képviselőt, aki vezető szerepet játszott az elnyomó rendszerben. Mindezt Szájer szerint egy német kollégája javasolta. A fideszes politikus nem érti, a szocialisták miért vették magukra a javaslatot. Rea gálásukkal szerinte azt nyilvánítják ki, hogy folytonosságot éreznek elődpártjukkal. Ez egyébként is párthatározat, tette hozzá, a többi pártnak joga van másként megítélni a kérdést. A szocialista párt azonosul a néppárt diktatúrákat elítélő állásfoglalás ával – reagált Kovács László. A szocialista párt elnöke azonban nem érti, mitől időszerű ez 15 évvel a rendszerváltás után. Azt pedig példa nélkül állónak tartja, hogy az EP egyik frakciója megpróbálja előírni a többieknek, kit fogadhatnak soraik közé. vissza Megtették a téteket Magyar Hírlap 2004. január 30. Szerzők: Gyükeri Mercédesz, Rockenbauer Nóra A január végi határidő előtt egy nappal még mindig nem tudni, kiket delegál Magyarország az E urópai Unió vezetői közé. A pártegyeztetések előtt sem a kormány, sem az ellenzék nem mond neveket. Hazánkat négy vezető poszt illeti meg az EUban: az Európai Bizottságon kívül az Európai Számvevőszékhez, az Európai Bíróságba és az EU Elsőfokú Bírósá gába is delegálhatunk egy személyt. Egyelőre azonban egyik jelölt neve sem ismert. Kovács László szocialista pártelnök szerint még semmi sincs véglegesen eldöntve. A jelölés menete a következő: hétfőn reggel Medgyessy Péter miniszterelnök a szocialista ve zetőkkel egyeztet, majd az SZDSZ elnökével tárgyal. "Ezek után találkozom én az ellenzéki pártok frakcióvezetőivel, de ez természetesen nem jelenti azt, hogy a kormány átadná a jelölés jogát" – mondta lapunknak Kovács, aki később Joschka Fisher német külüg yminisztert fogadja, így lehet, hogy Berlinben hamarabb ismerik meg jelöltjeink nevét, mint Romano Prodi, az Európai Bizottság elnöke.
