Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-29
17 A Horn Gyula , Kovács László és Lévai Katalin által vezetett lista megmérettetésének a tétje nem csekély: a győzelem vissz aadhatná párt önbizalmát, míg az esetleges vereség akár vezetési válsághoz is vezethet. Ezt vetíti előre az a hír, hogy egyes szocialista körök szerint, ha a párt nem nyeri el a huszonnégy európai parlamenti hely legalább felét, az a FIDESZ győzelmének tek inthető, s ebben az esetben rendkívüli tisztújító kongresszust kellene összehívni. A Magyar Demokrata Fórum - nem csekély belső vita után - az önálló indulás mellett döntött. Az 5 %os küszöb átlépése nem csupán Dávid Ibolya, de az egész párt számára a "l enni vagy nem lenni" kérdése. Egy sikertelen választási szereplés nem csak a pártelnök asszony pozícióját rendítené meg, de tarthatatlanná válna az önállósághoz ragaszkodó vezetők helyzete is. Kis kockázattal megjósolható, hogy ebben az esetben rövid úton a FIDESZMPSZszel szoros, lényegében a pártuniót jelentő szövetséget szorgalmazó Lezsákféle szárny kerekedne felül, s az MDF gyakorlatilag a KDNPvel vagy az MKDSZszel egy szinten álló, pártnak nemigen nevezhető politikai alakulattá válna. Mindenesetre, a közvéleménykutatási adatok nem túl biztatóak az önálló MDF mellett lándzsát törő Dávid Ibolyáék számára, még azután sem, hogy a törpepártokkal választási együttműködést sikerült tető alá hozniuk. Bár a Szabad Demokraták Szövetségének kinyilvánított cé lja két európai parlamenti hely megszerzése, egy hely megszerzését is sikerként könyvelhetik majd el. Az SzDSz már 1998 óta nem tud tartósan kitörni a 46 sszázalék közötti támogatottsági tartományból, ezért a liberálisok számára minden választás a túlélés kérdése. Az esetleges sikertelen választási szereplés (azaz, ha a párt egyetlen jelöltje sem jutna be az Európai Parlamentbe) nem egyszerűen a jelenlegi vezetés bukását jelentené (Kuncze Gábor már jelezte, hogy ebben az esetben lemondana pártelnöki tiszté ről), de súlyos vitákat indítana el a párton belül. Egyesek minden bizonnyal azt a következtetést vonnák le, hogy az SzDSznek az eddigieknél önállóbb, az MSZPtől markánsan különböző politizálásra van szükség, míg mások - éppen ellenkezőleg - a szorosabb együttműködés szorgalmaznák, beleértve közös lista állítását is. Mivel e két álláspont nehezen hozható közös nevezőre, még egy esetleges pártszakadás (például a többek által vágyott Magyar Liberális Párt megalakulása révén) sem elképzelhetetlen. Noha tava ly év végén egy rendkívüli kormányszóvivői tájékoztatón Kovács László külügyminiszter annak a reményének adott hangot, hogy a júniusi európai parlamenti választás nem a belpolitikai csatározások színtere lesz, biztos vagyok abban, hogy ő is tudja: ez hiú á bránd csupán. Az európai parlamenti választás ugyanis nem egyszerűen a következő országgyűlési választás főpróbája lesz: az igazi tétje az, hogy a politikai paletta status quoja (azaz az 1998. évi országgyűlési választások során már megjelenő, s a 2002. é vi voksolás végeredményében kifejezetté váló "kéttömbrendszer") fönnmarade addig, avagy a két kis pártnak a nagy szövetségesbe való teljes vagy lényegi beintegrálódásával már a legközelebbi választások előtt kialakul az egyes politikusok és politikai elem zők által oly hőn áhított kétpártrendszer. Bő félév múlva többet tudunk - a 2006. évi országgyűlési választásokról is. vissza Rózsa Péter a Debreceni Egyetem adjunktusa KIEMELÉSAz európai parlamenti választás ugyanis nem egysz erűen a következő országgyűlési választás főpróbája lesz: az igazi tétje az, hogy a politikai paletta status quoja A politika uralni akarja a médiát Számos sebből vérzik a jelenlegi, 1996ban hatályba lépett médiatörvény, így egy másik a mai feltétel ek között is életszerű, hatékony jogszabályra van szükség - talán ez az egyetlen dolog, amiben a média kapcsán egyet ért a politika és a szakma. Ám arról, hogy a régi törvényt kelle toldozgatnifoldozgatni, vagy egy vadonatúj alapokon nyugvó szabályozásra van szükség, illetve esetleg egy mindössze pár évig alkalmazandó átmeneti jogszabály kell, megoszlanak a vélemények. A szakemberek viszont a médiatörvény átalakításáról az MTA Szociológiai Kutató Intézete, a Szabad Sajtó Alapítvány és a MINERVA
