Reggeli Sajtófigyelő, 2004. január - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Dokumentációs Főosztály
2004-01-27
16 kémfőnöke. Feltéve persze, ha a bukaresti hatóságok eleget tesznek a Romániából 1978ban disszidált Ion Mihai Pacepa tábornok restitúciós kérésének. A Nicolae Ceaus escu volt román diktátornak hátat fordító, és emiatt legendás hírnévre szert tett Pacepa ügyét a Washington Times melegítette fel január közepén. A cikkíró nem más, mint Arnaud de Borchgrave, a napilap korábbi főszerkesztője, aki 57 éves újságírói tevéke nysége során számos kötetben foglalkozott a világ kommunista rezsimjeivel. Pacepáról szóló, Vörös múlt Románia jelenében című anyagában a szerző rámutat, hogy 1999ben – vagyis tíz évvel a kommunizmus bukását követően – Románia legfelső bírósága hatálytala nította a hírszerző parancsnokra kirótt két halálbüntetést és visszavonta a fejére kirótt kétmillió dolláros vérdíjat. Mindezek ellenére a hidegháborús korszak, emellett pedig a Ceausescurezsim egyik legnagyobb leleplezője kénytelen továbbra is száműzetés ben, megváltoztatott személyazonosság alatt élni, mivel a román hatóságok nem vesznek tudomást a bírósági ítéletről. A tengerentúl megjelent újságcikk hatására nagyon hamar felpörögtek az események a román fővárosban. Ehhez hozzájárult az is, hogy Ion Mi hai Pacepa ügyvédjén keresztül nyújtott be kérvényt a bukaresti bírósághoz, amelyben diszszidálása után elkobzott vagyonának – fővárosi lakás, személygépkocsi, vadászgyűjtemény, neves román festők alkotásai – visszaszolgáltatását követeli. A volt kémfőnök emellett nem mondott le 26 éve visszatartott fizetéséről, tábornoki nyugdíjáról, sőt katonai előléptetéséről sem, így a hatóságoknak több mint egymillió dollárt kellene fizetniük Pacepának, aki ügyvédje szerint beéri a pénzbeli kártérítéssel is. A felfriss ített kémtörténet pikantériája, hogy Romániában csupán a Washington Times cikke nyomán vált nyilvánvalóvá: Ion Mihai Pacepa tábornokot – Emil Constantinescu egykori államfő közbenjárására – tulajdonképpen már négy évvel ezelőtt rehabilitálta a legfelső bír óság, ám az ellene kiadott nemzetközi körözést csupán most, 2004 januárjában vonták vissza. Románia legfőbb ügyészének perújrafelvételi kérésére a legfelső bíróság 1999 júniusában felmentette a hazaárulás vádja alól a Securitate volt tisztjét, ugyanakko r visszavonta a nevére kibocsátott két halálbüntetést és semmisnek nyilvánította a vagyona elkobzásáról szóló rendeletet. Azonban a román kormány tagjai jóformán tudomást sem akartak szerezni a korábban árulónak kikiáltott Pacepa rehabilitálásáról, és nem tettek semmit, hogy visszaszerezhesse javait. Hogy miért, arra a külföldi román hírszerző szolgálat korábbi, tehát Pacepa utódjának tekinthető parancsnoka sem tud elfogadható választ adni: a 2000es romániai kormányváltásig még az intézményt irányító Catal in Harnagea egyszerűen a bürokráciát okolja a tétlenségért. Spekulációk ellenben máris szárnyra keltek arról, vajon miért nem tette lehetővé a mindenkori bukaresti hatalom, hogy a Ceausescunak hátat fordító Pacepa visszatérhessen szülőhazájába. Elemzők úgy vélik, a kommunista nómenklatúra egykori tisztviselőivel napjainkban is teletűzdelt jelenlegi román kormánypártot alaposan kompromittálhatnák mindazok az információk, amelyeket Pacepa esetleg nyilvánosságra hozna. De valószínűleg nem tenne jót a jelenl egi román hírszerző szolgálatok imázsának sem, ha a volt szekus tiszt „kinyitná a száját”, hiszen egyik korábbi művében éppen Pacepa adott hangot ama véleményének, miszerint a titkosszolgálatok alkalmazottainak mintegy fele a Securitate egykori tisztjei kö zül kerül ki. Márpedig Ion Mihai Pacepa minden bizonnyal ma is mélyrehatóan ismeri a romániai köz- és politikai állapotokat. A Moszkvában „kitanított”, és itt Alexandr Mihajlovics Szaharovszkijban, a szovjet kémszolgálat egykori vezetőjében pártfogóra lel t román kémfőnök 1978 júliusának végéig irányította a Securitate külföldi hírszerző szolgálatát. Pálfordulása ekkor következett be, amikor is Pacepa egyik kiküldetése során politikai menedékjogot kért az Egyesült Államok bonni nagykövetségén, kérelmét pedi g – magas beosztására való tekintettel – Jimmy Carter amerikai elnök fogadta el. Ugyanaz a Carter elnök – aki akkoriban még „nagy nemzetközi vezetőnek” nevezte a Fehér Házba látogató Nicolae Ceausescut – a nemzetközi közvéleménnyel együtt éppenséggel Pacep a révén ismerte meg a román államfő igazi arcát. Első, 19 nyelven – többek között magyarul – megjelent, Vörös horizontok című könyvében a szerző egyszerűen zsarnokként, szélhámosként, kábítószerkereskedőként és a nemzetközi terrorizmust támogató államel nökként írja le a román diktátort. Ceausescut valósággal az őrületbe kergette egyik legközelebbi emberének elmenekülése, a Vörös horizontok megjelenése ellenben már annyira felbőszítette, hogy – az
